Országgyűlési napló - 1994. évi őszi ülésszak
1994. november 28 (40. szám) - A Magyar Köztársaság 1995. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - DR. BÉKESI LÁSZLÓ pénzügyminiszter:
2556 Mielőtt Békesi László pénzügyminiszter úrnak megadom a szót, szeretném tájékoztatni képviselőtársamat, hogy a házbizottság megállapodása szerint a módosító indítványokat ma - annak ellenére, hogyha esetleg most lezárjuk az általános vitát - 9 óráig lehet benyújtani. Békesi László pénzügyminiszter kíván szólni. DR. BÉKESI LÁSZLÓ pénzügyminiszter : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Kedves Képviselő Úr! A jövőbelátás képessége mindig is nagyon nagy dolog volt... (Derültsé g.) ..; megelőzött, szándékaink közösek. Természetesen az általános vita lezárása előtt szót kértem volna, és annak rendjemódja szerint röviden tájékoztatnám a Házat. Igen, nem csápoltam eléggé, ezt készséggel elismerem... (Derültség.) .., ezért nem látszot t rajtam ez az egyébként eltökélt szándék. Egyébiránt természetesen a tisztelt Ház és mindenki, aki érdeklődik az ügyek iránt, nem - hogy is mondjam csak - a kormánypárti képviselők tetten nem érhető neve alatt benyújtott módosító indítványaiból fog részle tesen és tételesen értesülni, a héten a Magyar Közlöny természetesen az érdekegyeztető megállapodás teljes szövegét tételesen közli, az nyilvánosságra kerül. Úgyhogy ott is alkalma lesz a Háznak - még a részletes vita megkezdése előtt - megismerni mindazok at a javaslatokat, amelyekben a parlamentnek kell majd döntenie. Tájékoztatásul elmondhatom a tisztelt Háznak, hogy a benyújtott törvényjavaslatok kapcsán, egész konkrétan a tárgyalások megkezdésekor munkavállalói oldalról 6585 milliárdos sávban jelentek meg kiadásnövelő többletigények, munkaadói oldalról pedig körülbelül 35 milliárdos nagyságrendben döntően bevételt csökkentő, kisebb mértékben bevételt növelő igények. Az egyes tételek, amelyeknek ez az összegezett hatása jelent volna meg, ötvenegy konkrét indítványt tartalmaztak. A tárgyalások befejezése után, amely végül is elvezetett a megállapodáshoz, az ötvenegy konkrét indítványból megegyezéssel zárult tizennyolc. Az igényeket támasztó felek, tehát a munkavállalók és a munkaadók tíz indítványtól eláll tak, a további huszonhárom indítványt szerették volna fenntartani; külön meg is jegyezték, hogy ezekben változatlanul képviselik eredetileg benyújtott álláspontjukat. (17.00) Miután nincsenek erőforrások, és a kormány nem látott lehetőséget ezek elfogadásá nak javasolására, támogatására, ezért tudomásul veszik ezek híján is a benyújtott költségvetési törvényjavaslatot és az adótörvényeket. A tárgyalások végeredménye az előbb említett nagyságrendekbe behelyezve kiadási oldalon 24 és 25 milliárd forint közötti belső átcsoportosítást jelent a főösszeg és a hiány érintetlenül hagyásával, a bevételi oldalon pedig összesen körülbelül 8 és 9 milliárd forint közötti adókedvezménybővítést, illetve más oldalon adókedvezményszűkítést, néhány esetben pedig az adóbehajt ás fokozását, ugyancsak a benyújtott bevételi előirányzatok főösszegének érintetlenül hagyása mellett. Tehát a költségvetési törvényjavaslat kiadási és bevételi főösszege, valamint tervezett hiánya az Érdekegyeztető Tanácsban született ajánlások nyomán nem fog változni, azonban a belső struktúrája, az adótörvényekben jó néhány eljárási szabály igen. Nem gondolom, hogy mind a tizennyolc tétel részletes felsorolását igényelte Kónya Imre. Természetesen kész vagyok erre, hiszen kezemben van a megállapodás, de a zt gondolom, hogy az egykét napon belül megjelenő Magyar Közlöny hiteles adatai tájékoztatni fogják a képviselőházat. A legfontosabb elemeket azonban, ha van még türelmük, készséggel bemutatnám. A leglényegesebb vitatéma természetesen a költségvetési szer veknél foglalkoztatottak béreinek az 1995ös költségvetésben tervezett előirányzatai körül alakult ki. A tisztelt Ház tudja a benyújtott törvényjavaslatból, hogy a kormány álláspontja két területen volt vitákra okot adó. Az egyik, hogy a köztisztviselők es etében az 1995. január 1jétől elérendő 100 százalékos beállási szinthez képest a kormány a költségvetési törvényjavaslatban a 90 százalékos beállási szint eléréséhez szükséges
