Országgyűlési napló - 1994. évi őszi ülésszak
1994. november 28 (40. szám) - A Magyar Köztársaság 1995. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - GRÁF JÓZSEF (MSZP):
2552 mondja már képviselő úr, a demokráciának az a lényege, hogy amíg valaki kormányon van, s még egyszer hangsúlyozom, ránk ugyanúgy mondta, mint a mai ellenzékre, addig hibát hibára halmoz, s abban a pillanatban, ahogy ellenzékbe ker ül, megfényesedik elméje, mindenre pontosan és jól tudja a választ. Én megpróbáltam kicsit tréfásan elütni a választ, és azt mondtam, hogy erről a mi esetünkben egy darabig most még nem fog tudni meggyőződni, mert remélem, hogy néhány cikluson keresztül ez a koalíció fog kormányozni. Tudom, hogy mint minden sarkos megfogalmazás, ez is igazságtalan, és bizonyos értelemben demagóg is, de nem teljesen alaptalan. Hiszen én úgy gondolom, azt a kérdést kell feltennünk, hogy miért kell ma egy ilyen kőkemény válság menedzselő költségvetést tárgyalnunk, és reményeink szerint majd elfogadnunk. Én úgy gondolom, mert az elmúlt négy év igen sikeres politikai rendszerváltozását meg sem közelítette a gazdaság átalakítása, modernizálása. Rendkívül nagy hendikeppel indult az előző kormány, óriási terheket vett át. A nagy baj és a probléma, hogy a mi megítélésünk szerint ez nem csökkent, ránk legalább ugyanakkora terhek hárulnak ma is. A külső és a belső eladósodás nőtt, a gazdaság teljesítőképessége visszaesett, felélésre kerü ltek a privatizációs bevételek, szétzilálódott a mezőgazdaság egy jelentős része, és az ország a pénzügyi ellehetetlenülés szélére került. Így a mostani költségvetés alapkérdése természetesen csak az lehet, hogy mehetnénke tovább ezen az úton, vagy el kel l kanyarodni, netán vissza kell fordulnunk. A visszafordulni szót azért nem szeretem, mert ennek pejoratív értelme lenne, s azt hiszem, nincs felelős politikai erő ma ebben az országban, amely valamiféle visszafordulásban gondolkodna. De a másik út, a fede zet nélküli növekedési pálya eredménye is csak egy lehet számunkra, a további gyors és a súlyos eladósodás. Erre pedig nincs forrás, és a költségvetésből ez teljes egészében kiderül, sem külső, sem belső. Tehát arra a kérdésre, hogy ki fizeti a révészt, a válasz ebben az esetben csak egyetlenegy dolog lehet, hogy senki, a révész szerepére ma nincs jelentkező. Tehát teljes mértékben egyetértek a költségvetésben felvázolt gazdaságpolitikai stratégiával, mert meggyőződésem, hogy jelen pillanatban nincs más út előttünk. Tehát első lépésként a gazdaság stabilizálása, aztán a szerkezet következetes átalakítása, a privatizációs tevékenység céltudatos, valamint a több külföldi tőkebevonást is eredményező politikája, az államháztartási reform felgyorsítása, és bizony a nagy elosztási rendszerek átalakítása, amibe, félve és halkan jegyzem meg, hogy már sok kormánynak a világ történetében beletörött a bicskája, hiszen ezek nagyon húsba vágó kérdések. (16.40) A feladatok sokasága és mélysége is mutatja, hogy ez a költség vetés az én olvasatomban nem megoldó költségvetés. Ez egy folyamatokat elindító és gerjesztő költségvetés. Ez a költségvetés számol azzal, hogy még három költségvetést kell ennek a kormánykoalíciónak legalább benyújtania, és ennek ez az első, de feltétlenü l megteendő költségvetése. Ezért nem tudom igazán politikailag értelmezni azt a kritikát, amelyben az egyik vezérszónok ellenzéki oldalról a választási ígéreteinket kérte számon. Hiszen ez a program és a választási ígéretek is négy évre szólnak, és annak a választási programnak van egy kulcsmondata; az a kulcsmondat pedig úgy hangzott, hogy az első két év feladata a romló tendenciák megállítása. Tehát a választási ígéretek pozitív szaldójának benyújtása teljesen biztos, hogy a második két évre vonatkozik. T isztelt Ház! Van ennek a költségvetésnek egy olyan eleme, amely a saját munkakörömben és a környezetemben élőket leginkább érinti: ez az agrárszférája és az agrárfedezete ennek a költségvetésnek. Itt is visszatérek arra, hogy igaz volte a programunk, vagy meg akarjuke valósítani a programunkat. Én úgy érzem, hogy igen, és a költségvetésnek ez a fejezete ezt támasztja alá. Az agrárágazat 75 milliárd forintos támogatása - jól tudom kevés, de üzenet értékű, mert nem csökkent, és a szakma és az ágazat megbec sülését fejezi ki a kormányzat oldaláról és a költségvetés készítőinek oldaláról. Ugyanakkor szeretném hangsúlyozni, hogy nem elég egy költségvetésben támogatást biztosítani, a szaktárca feladata is meghatározó - és ez gondolom, más á gazatokra is vonatkozik - abban, hogy ez
