Országgyűlési napló - 1994. évi őszi ülésszak
1994. november 28 (40. szám) - A Magyar Köztársaság 1995. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - IVANICS ISTVÁN (KDNP): - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - IVANICS ISTVÁN (KDNP):
2545 A gazdálkodók közül a kisebb egységek termelésbővülése volt dinamikusabb: 26 százalékos. Így a 21 főnél kisebb létszámú gazdasági szervezetek aránya az ipari termelésben az egy évvel korábbi 13 százalékról 15 százalékra növekedett. A tartós növekedé s legbiztosabb jele az építőipari termelésbővülés, hiszen az új beruházások belépése javítja az ipar szerkezetét is a természetes növekedésen túl. Igazolja ezt az energiafelhasználás fajlagos csökkenése is, hiszen ez az olló - hogy kedvezőbbé válik az energiafelhasználás - egyértelműen a versenyképességünket fokozza, hiszen a fajlagos energiafelhasználásunk a termékekre vetítve a legnagyobb hátrány ma az európai piacon a magyar gazdaság versenyképességében. (16.00) A költségvetés fő irányaiban, módszereibe n nem jelenik meg a további termelésbővítés összehangolása. Talán az agrárgazdaságban találhatunk kivételt: itt az erős szövetkezeti belső lobby képes volt gyors reakciókra - azonban nagy a veszély itt is, mert ha nem tudják társadalmi megegyezés mellett a kárpótlás és a szükséges földrendezések igazságos és gyors befejezésével az új tulajdonszerkezetet stabilizálni, elveszítjük viszonylagos előnyünket a környező országokhoz képest, és alapvető, bejáratott piacokról is kiszorulhatunk. Egy gazdaság erejét mé rhetjük annak szervezettségi színvonalával, rendezettségével. De addig, míg nincs világos, tettenérhető, rögzült és működő tulajdonrendszer, a szervezhetőség, a rendezés valódi alapjai sincsenek meg. A tizenkilenc megyére és a fővárosra lebontva a 722 mill ió forint a kárpótlási földkimérésre és a 223 millió forint az ingatlanbejegyzések gyorsítására kevésnek látszik a végzendő feladat nagyságához és a lebonyolító szervezetek adott hatékonyságához viszonyítva. A kormánykoalíció mindkét tagja szakértő jellegé t próbálta kiemelni eddigi tevékenysége során. Erre van még három év, hogy ezt a gyakorlatban bizonyítsák. Az előttünk lévő költségvetési tervezetben nem sikerült azt a szakmaiságot felmutatni, amely egy nemzetgazdaságot, annak szakmai és politikai irányít ását úgy veszi át, hogy elvonási szisztémája mellé fel tudja vonultatni a modern állam széles eszköztárát. Ebben az eszköztárban mindenképpen első helyen kellett volna jelezni az államháztartás átalakításának azon elemeit, amelyek lehetővé teszik a teljes reform megvalósítását. Személyi feltételeinek kialakításánál lehet, hogy megtörtént valami, mert a kicserélt kulcsfigurák száma, pozíciója alapján ez feltételezhető. Ha a leváltásoknak volt vagy van ilyen meggondolása, ebben az esetben ez talán még elfogad ható. Úgy gondolom, az is egy érdekes színfoltja ennek, hogy az érdekegyeztetés kivételes lehetőségeket ad a jelenlegi kormányzatnak. Nem is siettek elvégezni ezeket az egyeztetéseket - ezt meg kell jegyezni. Nem hiszem, hogy Európában van még ilyen, hogy egy csapatban foglal helyet a kormány, a munkaadók és a munkavállalók érdekérvényesítője. Ez nagy lehetőségeket és nagy veszélyeket is jelent valamennyiünk számára. Bízom benne, hogy javunkra válik, de végső soron a képviseltek fogják megadni a bizonyítván yt. Szólnom kell még egy olyan témáról, amelynek a karakteres megjelenése - remélem - mindannyiunk szívügye. Ez a környezetvédelem, az ökológia, ezen belül is az ország vízháztartása. Tudjuk, hogy Magyarország a Kárpátmedencében egy olyan helyen terül el, amely szinte nem rendelkezik saját vízforrással: ide a folyók úgy szállítják a teljes vízmennyiséget. Ezek a folyók egyetlenegy ponton: a Vaskapun át viszik el az országból ezt a vízmennyiséget. Ez azt is jelenti, hogy az országnak egy óriási területe gya korlatilag lefolyásmentesnek tekinthető. A szennyezőanyagok, amiket mi itt - kemikáliák, növényvédőszerek formájában, kommunális hulladék formájában - termelünk, itt maradnak, a mi életterünket veszélyeztetik. Az ökológiát figyelve ez Magyarországon annyi ra kényes kérdés, ami mellett nem hiszem, hogy szó nélkül elmehetünk.
