Országgyűlési napló - 1994. évi őszi ülésszak
1994. november 28 (40. szám) - A Magyar Köztársaság 1995. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Salamon László): - GAÁL GYULA (SZDSZ):
2512 értelemben természetes, hogy egyetlenegy képviselő sem fog kiállni azzal, hogy jövőre is ugyanilyen költségvetést akarunk. Ugyanakkor nyilvánvalóan következik ebből, hogy kompromisszumot kell kötni. Mit üzen tehát a költségvetés? Mit üzen a közfela datok finanszírozása szempontjából a központi költségvetési intézményeknek? Először is azt üzeni, hogy az átalakítás halaszthatatlan, hiszen ebben a formában, ebben a struktúrában működőképességük határához érkeztek ezek az intézmények, ilyen formában tová bb nem finanszírozhatók. Jövő évben elkerülhetetlen az állami feladatok újragondolása és a finanszírozási technikák egyébként már megkezdődött újjáalakítása. De azt is üzeni a költségvetés, hogy a közfeladatok ellátását kicsit máshogy is gondolja, mint aho gy elődei tették. Azt is üzeni, hogy lépéseket kell tenni afelé, hogy az állami feladatokat nem költségvetési intézmények, hanem különböző nonprofit szervezetek, alapítványok látják el és ehhez olyan adókedvezményeket nyújt, amelyek egy új finanszírozási r endszer kialakítását teszik lehetővé. Azt mondja a költségvetés, hogy nem saját intézményemmel akarok ellátni valamit, hanem az alapítványokat támogatom. Ha magánszemélyek, illetve közösségek fontosnak tartanak valamilyen feladatot és ennek érdekében hajla ndóak tenni és anyagilag is áldozatot hozni, akkor én, a költségvetés is támogatást fogok nyújtani ehhez. De nem ő maga kívánja saját maga alá bekebelezni ezeket a feladatokat és nem feltétlenül szerencsés egy intézményrendszerrel megoldani. A lakosságnak azt üzeni ez a költségvetés és a hozzá kapcsolódó adótörvények - hiszen összefüggő csomagról van szó , hogy a problémák elől senki ki nem térhet, kisebbnagyobb mértékben ez mindenkit érint, de igyekszik a terheket úgy elosztani, hogy az alacsony jövedelm űekre kevesebb jusson, a magasabb jövedelműekre az eddigieknél nagyobb, időnként lényegesen nagyobb teher. Ugyanakkor kitörési utat is biztosít a magas jövedelműeknek, amikor azt mondja, hogy ha nem fogyasztásra költik az átlagot meghaladó magas jövedelmük et, hanem befektetésekre, akkor ezekhez különböző típusú kedvezményeket ad. Tehát érdekeltté teszi őket abban, hogy részint befektetéseket végezzenek, járuljanak hozzá közvetlenül a gazdaság tevékenységéhez, részint az alapítványi támogatások kedvezményezé sével a közfeladatok ellátásához. A vállalkozóknak pedig azt üzeni ez az adótörvény, hogy tessék szíves vállalkozni, az ebből származó nyereséget fele olyan mértékben fogjuk adóztatni, mint az eddigiekben, és a kormány minden eszközt megmozgat az adótörvén yek révén is annak érdekében, hogy a vállalkozói közteherviselés minél igazságosabb és méltányosabb legyen, az adókikerülési technikák lehetetlenné váljanak, vagy legalábbis jelentősen megnehezüljön a kivitelezésük. (13.10) Ugyanakkor aki normálisan és leg álisan működik és adózik, annak lehetőségei jelentős mértékben javulni fognak. Hogy ez a mérték jelentős vagy nem jelentős? Sokan kritizálják, hogy mekkora ez az összeg, milyen jelentéktelen összeget jelent a társaságiadóbevétel a költségvetés bevételi ol dalában. Én csak arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy mindenki a beindult gazdasági növekedésről beszél, mindenki azt félti. Én azt gondolom, a gazdasági növekedést nem a veszteséges vállalatok fogják megvalósítani. Tehát amennyiben ténylegesen gazdas ági növekedés van, és amennyiben ezek tényleg nyereséggel termelnek, akkor a társaságiadócsökkentés egy lényeges kedvezményt fog jelenteni mindenki számára. Látható tehát, hogy a három terület - a közösségi, a lakossági és a vállalati, vállalkozói terület - csak egymás rovására juthat további forrásokhoz. Ennek a bölcs kompromisszumnak a megkötését - hogy hogyan, milyen mértékben, milyen módon kerüljenek a terhek elosztásra e három terület között - kell hogy szolgálja ez a költségvetési vita, és szolgálta az Érdekegyeztető Tanácsban lefolytatott vita is. Összefoglalóan azt tudom tehát mondani, hogy a Szabad Demokraták Szövetsége azt a fajta kompromisszumot, amely a kényszerek között bizonyos kitörési pontokat megmutatott a vállalkozóknak, a lakosságnak és a közintézményeknek is, ezt támogatja, elfogadja. Nem úgy, mintha a kormány költségvetési csúcsteljesítményének tekintené - hiszen semmiképpen nem lehet
