Országgyűlési napló - 1994. évi őszi ülésszak
1994. november 28 (40. szám) - A Magyar Köztársaság 1995. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. BARÁTH ETELE (MSZP):
2483 párbeszéd, amely döntő módon három tényező között kell hogy létrejöjj ön. Az egyik az állam, a másik az önkormányzatok, a harmadik pedig a gazdasági érdekképviseleti szervezetek. De még mielőtt tulajdonképpen rátérnék az értékelésre, vagy javaslatot tennék, mindenképpen el szeretném mondani, hogy az utóbbi években, az utóbbi négy évben a területfejlesztés problémaköre nagyon határozottan a válságmegoldások problémája köré összpontosult. Szeretném mindenki figyelmét tisztelettel felhívni, hogy a területfejlesztés nem önmagában véve csak kizárólagosan a valamilyen szempontból h átrányos helyzetű térségek javítását szolgálja, hanem olyan eszköz, amely nagyon jól alkalmazható adott esetben a különböző ágazatok közötti koordinációra is, nemcsak az elmaradottság fölszámolása, hanem az ország, a nemzet gazdaságának felemelése, a fejlő dés érdekében is. Az európai országok természetszerűleg nagyon sok helyen ezt így használják. Az Egyesült Államokban is ismeretesek ezek megoldási módozatai. Kiemelkedően jó példát természetesen a franciák és a németek adnak annak az intézményrendszernek a működtetésével, amely az ország gazdaságának másfajta eszközeit is képes a területfejlesztés eszköztárába bevonva a nemzet érdekében felhasználni. (10.40) Ezt azért kell elmondanom, mert tulajdonképpen sajnálom, hogy egy költségvetést olyan módon kell tár gyalnunk, hogy nagyon sok olyan törvény, ami természetszerűleg egészíti ki adott esetben és magyarázza is ennek a költségvetésnek a működését, nem tudott ennyi időn belül a parlament asztalára kerülni. Ilyennek érzem én a területfejlesztési törvényt, amely nek természetszerűleg kell visszautalnia az önkormányzati törvényben megfogalmazottakra; vagy ilyen például a decentralizált pénzügyi alapokkal kapcsolatos módosító indítvány is - ami persze mindenki kezében ott van, tehát ezek a dolgok megtekinthetők. Én tehát annak érdekében szeretnék szólni s kérni a tisztelt Házat: tegyen meg mindent, segítsen minket abban, hogy a területfejlesztés kapja meg az ország gazdaságirányításában, társadalomirányításában azt a jogot, azt a lehetőséget, azt a képességet, amelly el mindenféleképpen föl tudja erősíteni a kormányzat munkáját. Tulajdonképpen még egy mondatban szeretnék reflektálni Torgyán Józsefre. Nem tettem volna, ha ő nem mondja el mindezeket, de ő ma már idézte, hogy többször elhangzott: ennek a költségvetésnek n incsen alternatívája. Nyilvánvaló, hogy ő tudna alternatívát állítani... (Dr. Torgyán József mosolyogva bólogat.) Én nem merészkednék egy ilyen alternatíva fölvázolására, azzal viszont mindenféleképpen egyetértenék, ha elhangozna, hogy a költségvetés végre hajtásának nagyon sokfajta módozata és lehetősége van. És hogy az milyen módon szerveződik, milyen módon vagyunk képesek integrálni az egyes ágazatok munkáját, az azért nem mindegy. Azt hiszem, rendkívül jelentős többleterőforrások emelhetők ki ebből a köl tségvetésből, ha képesek vagyunk erre az együttműködésre. Egyetlenegy példát hadd mondjak: Én természetszerűleg - már bizottsági elnöki mivoltomból adódóan is - a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztériumhoz kötődöm a legszorosabban. Ha az ember megnézi és összehasonlítja, mi van jelen ebben a költségvetésben a területfejlesztés érdekében, akkor bizony nagyon jelentős számot kap: körülbelül 200 milliárd forint olyan eszköz van az egyes ágazatok kezében és az elkülönített alapokban, amelynek az int egrációja mindenféleképpen fontos volna. Hogy némi kis aktualitással még szolgáljak: még egy örömöm volt nekem, személy szerint, a hét végén, mégpedig az a kormánydöntés, amely az ifjúsággal kapcsolatban egy olyan koordinációs tanácsot állított fel, amely képes ágazatközi integrációt végrehajtani.
