Országgyűlési napló - 1994. évi őszi ülésszak
1994. november 25 (39. szám) - A Magyar Köztársaság 1995. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Salamon László): - LÁNYI ZSOLT (FKGP): - ELNÖK (dr. Salamon László):
2462 elrabolnak, ha gyakorlatilag egy rendszerváltozás történik, és lebontjuk a kommunizmus államosító és elrabló tevékenységét, a diktatúrát, akkor ezt becsületesen el kell rendezni. Ez nem történt meg , ennek következtében az első úgynevezett vadprivatizáció, az úgyahogy szabályozott privatizáció gyakorlatilag nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Miért? Azért nem váltotta be, mert létrehoztunk egy Állami Vagyonügynökséget, amelyet nemes egyszerűs éggel egy államilag létrehozott orgazdaszervezetnek szoktunk nevezni. Azt is megmondom, hogy miért szoktuk annak nevezni. Azért, mert az Állami Vagyonügynökségnek a világon semmi köze nincs ahhoz a vagyonhoz, amit most árusít. Az a vagyon vagy magánembere ké volt, vagy a társadalom hozta létre, de semmiképpen sem ők, ennek következtében az értékesítése is orgazdaszínvonalon szokott történni, 10 százalék körüli értékesítési nagyságrendben. Jóformán az ország kétharmada el van adva külföldinek, belföldinek, ügyeskedőnek - ezt nem akarom ragozni , ugyanakkor a költségvetésben nem látom a befolyt milliárdokat, tízmilliárdokat, százmilliárdokat. Keressük, hol van ez a pénz, hová tettük, hová tette a kormány? Nem önök, a régebbi, mindegy, most nem akarok ilyen h áborúsdit, hogy melyik kormány hibázott, hogy hibázott, mert ezt már eléggé ragoztuk itt többen, több tízen. Gyakorlatilag ez a pénz nincs meg, vagyon sincsen, tehát nagyon nehéz a helyzet. Most lehet, hogy ezek a nagy Matáv- és egyéb privatizációk bizonyo s milliárdokat a költségvetés forrásoldalán megjelentetnek - ugyan most legutóbb hallottam, hogy azt is kölcsönből fogják befizetni, amivel tartoznak, tehát az sincs meg, de a vagyon sincsen meg. Ez egy elég furcsa helyzet, megérné, hogy ezt egy kicsit job ban megvizsgáljuk. Ezzel többet kellene foglalkozni, ezzel nem foglalkozott a zárszámadás, nem foglalkozott a kormányzat, nincsen kibontva, még a számvevőszék is nagyon diszkréten és bájosan érintette csak ezt a témát; nem tudom, miért, biztosan megvan a m élyebb oka. Tehát gyakorlatilag ez volna egy olyan forrás, amivel esetleg a társadalom teherviselését lehetne könnyíteni. A másik dolog pedig az adósságállomány. Egy kis történelmi visszatekintés: amikor a háromoldalú tárgyalások voltak, akkor az a megtisz telő feladatom volt az egyik ilyen albizottságban, amely gazdasági kérdésekkel foglalkozott - akkor a kisgazdapártot abban az albizottságban képviseltem , akkor azt kértem, hogy vegyük elő az adósságállomány témáját, nyissuk ki a főkönyvet. Ez alatt azt é rtem, hogy nézzük már meg, hogy a Kádárkormány idején az új gazdasági mechanizmus, a nyugat felé nyitás esetében a felvett milliárd dollárok - amelyek az úgynevezett rendszerváltásnál 23 milliárd körüli nagyságrendet képviseltek - vajon hogyan kerültek el költésre? Mit használtunk fel ebből belföldön akár az életszínvonal stabilizálására, akár nagyobb beruházások létrehozására: Paksra stb., és vajon mennyi az az összeg ebből az akkori 23 milliárdból, amely nem Magyarországon került felhasználásra? Hiszen mi ndnyájan tudjuk, és ez ma már nem titok, hogy a Kádáridőkben a szalonképességet Kádár nyitása jelentette, így lehetőség mutatkozott, hogy ide pénzeket hozzon a nyugati világ, a nyugati bankvilág. Ugyanakkor tudjuk, hogy volt úgynevezett internacionalista segítségnyújtás, amelyet Kubától Nicaraguán keresztül, akár a volt Szovjetunió felé is bizony rajtunk csak "átkönyveltek". Tehát megjelent egy szám, hogy ennyi pénzt kaptunk, és rögtön továbbvittük. ELNÖK (dr. Salamon László) : Képviselő Úr! Letelt a kisgaz dapárt időkerete. LÁNYI ZSOLT (FKGP) : Elnézést, akkor ezt majd tovább folytatom, hiszen lesz még erre időm. Tehát ott tartunk, hogy az adósságállomány részletezése, most akkor befejezem, és köszönöm szépen az eddigi figyelmüket. (Taps a jobb oldalon.) (11. 50) ELNÖK (dr. Salamon László) : Köszönöm.