Országgyűlési napló - 1994. évi őszi ülésszak
1994. november 25 (39. szám) - A Magyar Köztársaság 1995. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - DR. BÁLINT GYÖRGY (SZDSZ):
2452 Megadom a szót Bálint Györgynek, a Sz abad Demokraták Szövetsége részéről. Szólásra készül Wachsler Tamás. Amennyiben nem jelenik meg addig az ülésteremben - jelzést kaptam, hogy beteg , úgy őt követi Szabad György, a Magyar Demokrata Fórum képviselője. Megadom a szót Bálint György képviselő úrnak. DR. BÁLINT GYÖRGY (SZDSZ) : Igen tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! A Magyar Köztársaság 1995. évi költségvetésének általános vitája során két - szerény megítélésem szerint - fontos elvi és módszertani kérdésre szeretném a figyelmüket irányítani. Ezek közül az egyik a piacbővítés kérdése, a másik pedig a kiszámíthatóság problémája. Önök előtt, tisztelt képviselőtársaim, azt hiszem, nem kell különösen elemeznünk, hogy országunk kevés nyersanyagot és még kevesebb energiahordozót birtokol. Ennek követ keztében az egyik legfontosabb - vagy talán éppen legfontosabbnak mondható - termelőeszközünk, nyersanyagunk éppen a termőföld. Éppen ezért nagyon szomorúan nézi az ember a magyar tájat akkor, ha vidékre utazik és azt látja, mennyi megműveletlen, parlag fö ld van az országút két szélén. S engem egyáltalán nem nyugtat meg az a körülmény, hogy külföldi agrárközgazdász barátaim azt mondják, hogy bizony, Németországban, Franciaországban vagy Angliában még több a megműveletlen, parlag - bár nem teljesen megműve letlen, hanem ugaron tartott - földek aránya. Meg vagyok róla győződve, hogy nem szabad parlagon hagyni azokat a területeket, amelyek racionális mezőgazdasági művelésre alkalmasak. Itt fogok kapcsolódni majd a másik kérdéshez, a piacbővítés problémájához. Önök előtt, tanult és tisztelt képviselőtársaim, azt hiszem, nem kell különösebben hangsúlyoznom azt a problémát sem, hogy a parlag területek nem egyszerűen csak a termőalapokat csökkentik, hanem - eltekintve a tájrendezési, tájesztétikai kérdésektől - más egyéb problémákat is fel fognak vetni. Az elmúlt hetekben például a növényvédelmi szakemberek jelezték azt a rendkívül komoly és nehezen megoldható problémát, hogy a parlag földeken óriási tömegben szaporodtak el a mezei pockok, amelyek ellen való védekez és most a következő hetek vagy hónapok egyik fontos problémája. Vagy például Surján képviselő úrnak azt hiszem, nem kellene különösebben hangsúlyozni, hogy a parlag földeken elterjedő - helytelenül vadkendernek nevezett - parlagfű nevű gyom hihetetlen mért ékben terjed az utóbbi esztendőkben. Tízezrek és tízezrek szenvednek a parlagfű által termelt pollen okozta allergiás megbetegedésekben, amely természetesen nem kis költséget jelent az egészségügyi szervezetek számára sem. Meg vagyok róla győző dve, hogy a magyar mezőgazdaság piacát jelentősen bővítenie kell, és erre a bővítésre lehetőség is van. Ennek azonban egyik feltétele, hogy a jelenleg - vagy az elmúlt évtizedekben - meglehetősen stabilnak tekintett mezőgazdasági szerkezetet mobillá kell t ennünk. Szükségünk van arra, hogy állandóan figyelemmel kísérve a külföldi piacokat, fokozva a marketingtevékenység eredményességét, mindig figyelemmel tudjuk kísérni, hogy a hozzánk kapcsolódó piacoknak milyen terményekre van szükségük, és ezen termények előállítására van szükség. Az Európai Közösségben dolgozó egyik kedves kollégám, aki ott agrártanácsadó, egyszer elmondta nekem, hogy maguknak az a szerencséjük itt KözépEurópában, hogy egy kicsi ország. Egy kicsi ország gyorsabban tud alkalmazkodni a pia ci igényekhez. A kis hajó gyorsabban fordul, a nagy hajó fordulásához hosszabb időre van szükség. Ezt a lehetőséget kellene nekünk kihasználni akkor, amikor az agrártermékek tekintetében különösen a nyugati piacok ellátására igyekszünk törekedni. (10.50) D e természetesen számunkra alapvető feltétel a belső ellátás fokozása, és nagyon remélem, hogy a '95ös költségvetés megvalósulása egyben lehetőséget teremt arra is, hogy az elmúlt esztendőben mintegy 15 százalékkal csökkenő belső élelmiszerfogyasztás ismé t helyrebillen. Ugyanakkor,
