Országgyűlési napló - 1994. évi őszi ülésszak
1994. november 25 (39. szám) - A Magyar Köztársaság 1995. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - BARSINÉ PATAKY ETELKA (MDF):
2437 fontosságát nem kellő hangsúllyal mondjuk el, és nem kellő mértékben próbáljuk újra meg újra elérni, hogy ez a megállapodás létrejöjjön. Azt gondolom, egyfajta önkorlát ozásra már csak azért is szükség van, mert ez a fajta megközelítés egy közös felelősségvállalást és egy olyanfajta pozitív társadalmi kép és felfogás kialakulását is tudja segíteni, amelyben a gazdaság szereplői, a jövedelemtulajdonosok egy közös cél érdek ében kell hogy előremozduljanak, és a Magyar Szocialista Párt frakciójának, illetve ennek a költségvetésnek is az a feladata, hogy egy olyan típusú üzenetet is küldjön, mely szerint a költségvetési törvény, illetve az elindult és elkezdődött többéves gazda ságpolitikai program ebből a mai válságból egy kiúthoz vezethet, nem pedig tartós restrikciós spirálba belebukó politika első lépése. Az én megítélésem az, hogy ez a felfogás visszatükröződik az eddig elmondottakból. Azt gondolom, a költségvetésnek ilyenfa jta üzenete kell hogy legyen. Azt gondolom, hogy meg kell tennünk azokat a módosításokat, amelyeket ezzel kapcsolatosan a költségvetésben nyilvánvalóan még meg kell tennünk, és ezeket a módosításokat végig is kell vinnünk. Tisztelt Ház! Sok érv, sok vélemé ny hangzott el a '95. évi költségvetéssel kapcsolatosan. Ezek a viták messze túlnyúltak azon a kérdéskörön, hogy milyen legyen a konkrét törvény. Én azt hiszem, akkor járunk el helyesen, ha a továbbiakban - a konstruktív megoldásokat keresve azokat a saro kpontokat jelöljük ki, amelyek alapvetően hozzájárulhatnak ahhoz, hogy egy kibontakozás elinduljon. Én azokkal tudok egyetérteni, akik a kényszerű intézkedések mellett azt hangsúlyozzák, hogy emellett a gazdaságban két jelentős átalakulásnak feltétlenül ke ll történnie. El kell kezdődnie annak a strukturális átalakulásnak, amely elsősorban a külföldi tőke és a külföldi fejlett nyugateurópai technológiák és technikák beáramlásával érhető el. Illetve azt gondolom, feltétlenül szükség van arra, hogy a belső eg yensúlyi helyzetünk is tovább javuljon oly módon, hogy ez ne gátolja meg a reálszféra növekedési lehetőségét. Én azt hiszem, a reálszférában elindult folyamatoknak óriási jelentőségük van. Erre lehet és kell is építeni. Olyan gazdaságpolitikát kell folytat ni, amely a kedvező jelenségeket nem fogja vissza, hanem segíti azokat. Éppen ezért szükséges, hogy az export kellő ösztönzésére megfelelő alapok legyenek, az export támogatására megfelelő hitelek álljanak a vállalkozói szféra rendelkezésére, illetve olyan külpolitikát folytassanak, amely ezt továbbsegíti. Azt hiszem, ennek érdekében közös gondolkodás és összefogás szükséges. Ezt kérem önöktől is. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps.) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Megköszönöm Karl Imrének, a Magyar Szoc ialista Párt képviselőjének elhangzott beszédét. Szólásra következik Barsiné Pataky Etelka, a Magyar Demokrata Fórum képviselője. Szólásra készül Szalay Gábor, a Szabad Demokraták Szövetsége részéről. Megadom a szót Barsiné Pataky Etelkának. BARSINÉ PATAKY ETELKA (MDF) : Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Egy új kormány első költségvetése mindig különös figyelmet vonz éppen azért, mert tulajdonképpen egy ilyen új költségvetés mindig egy új gazdaságpolitika tükre. Messze többről van szó egy ilyen alkalommal, mint a rról, hogy a bevételnek és a kiadásnak milyen egyensúlya van. Ilyenkor derül ki, vane egységes koncepciója a kormánynak. Ilyenkor derül ki, vane összehangolt cselekvés. Ilyenkor derül ki, hogy a tárcák rohamát hogyan viseli a költségvetés és látszanake a hangsúlyok. Ilyenkor derül ki, hogy a kormány képese megvalósítani az ország finanszírozását. Ilyenkor derül ki, hogy képese eredményeket elérni a hazai és a külföldi pénzvilágban. Vagyis: vane a kormánynak jövőképe? Békesi pénzü gyminiszter úr a költségvetési expozéjában azt mondta, a parlament arra való, hogy pokollá tegye a kormány életét. Ismerős szavak ezek. 1990. november 11én, négy évvel ezelőtt, az akkori költségvetés vitájánál hallottuk ezt az idézetet az MSZP vezérszónok ától, a korábbi kormány
