Országgyűlési napló - 1994. évi őszi ülésszak
1994. november 24 (38. szám) - A Magyar Köztársaság 1995. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. CSAPODY MIKLÓS (MDF):
2428 baktériumról, járványról tudósít nap mint nap a tömegtájékoztatás, mint aminek tanúi lehetünk, akkor ezt a közmondásos vízügyi szerepkört, amire Illyés Gyula utalt, mint a magyar író feladatára, hogy még vízügyekben is el kell járnia, itt most nagyon szoros és kézzelfogható, súlyos és szennyezett vízügyekről van szó..... Azért merészelem ezt ilyen részletesen említeni. Itt ez örvendetes, de gondot jelent az, hogy nem ismert, hogy a sokféle cél közül, a négy cél közül melyik mennyit kap az 5,7 m illiárd, tehát nem jelentéktelen összegből. További kérdés, hogy a támogatás csak szennyvíztisztító telep építéséhez vehető igénybe szöveg szerint, csatornázáshoz viszont nem. Márpedig egy csatornarendszer, illetőleg a csatorna, amely odavezet a szennyvízt isztító műhöz, egy komplex működő rendszer, tehát sajnos, ez érdemben azt is jelentheti, hogy csak a már meglévő szennyvíztelepeket fogják bővíteni, ami azért szintén nem olyan nagy baj. Tisztelt Országgyűlés! Az eddigiek, mint említettem, arról szóltak, h ogy a költségvetési előterjesztésben körülbelül hol, milyen más fejezetekben, más helyeken található környezetvédelmi vonatkozású előirányzat. Néhány bekezdés, néhány tétel erejéig röviden arról szeretnék szólni, hogy sajnálatos módon mi nincs benne a költ ségvetésben. Nincs benne a volt szovjet ingatlanok környezeti kárelhárítása. Elképzelésük szerint, mármint a költségvetés készítőinek javaslata szerint, a kárelhárításokat a kezelők fogják elvégezni. Ez azonban elég nehezen képzelhető el. Nem hiszem, hogy a jelen lévő kis számú képviselőtársak közül bárki is komolyan gondolhatná azt, hogy valaki megvesz, akár kárpótlási jeggyel, akár anélkül egy volt szovjet ingatlant, egy elhagyott épületkomplexumot, megveszi azzal a kerozin- és még Isten tudja, miféle sze nnyeződéssel együtt, amit ott talál, és ezek után a kárelhárítást ő maga fogja elvégezni. Nincsen benne továbbá a privatizáció során értékesítendő vállalatok, társaságok, ingatlanok környezeti kárainak a puszta felderítése, nemhogy azok elhárítása. Ez, túl azon, hogy a vagyont leértékelheti, gyakorlatilag, ha nem derítjük fel, hogy melyik ingatlanban mi van, akkor a végtelenségig leértékelheti. Nem tudjuk, hogy milyen potenciális környezeti veszélyeket is jelent. Nem tudjuk, hogy mit adunk el, vagy nem tudj a az ÁVÜ, mit ad el. Tehát ezek még visszaüthetnek. Nincsen benne a költségvetésben a felszámolási eljárások során hátrahagyott környezeti károk mérséklésére, eltüntetésére szolgáló források föltüntetése sem. A megmaradt károknak nincs gazdája, mint erre u taltam, gyakorlatilag felelősségteljes privatizáló, vagy tulajdonbavevő híján ezek a károk csak központból, majd egyszer központilag felszámolhatók elvileg. Nincsen benne a költségvetésben a védett területek kárpótlás alóli kivonásának fedezete, ami végre egy konkrét határozat végrehajtását lehetetleníti el. Végezetül nincsen benne szerintem, mert lehetséges, hogy még vannak tételek, amelyek hiányoznak, a Velenceitó, a Balaton, a DunaTisza köze tragikus vízháztartásának orvoslására szolgáló konkrét fejeze t részletes bontása sem. És ami még mindig hiányzik a költségvetésből ezeken a tételeken túl, az egyfajta hosszú távú gondolkodás és gondoskodás. Ismét utalok az MSZP soraiból tavaly elhangzott igen megszívlelendő gondolatra, amely az oktatásügyre is érvén yes: bizonyos dolgokra akkor is áldozni kell, ha az ország igen nehéz helyzetben van. Jelzem, hogy mi ezt akkor, az akkori parlament együtt, közösen megtettük. Most nem szólok a központi környezetvédelmi és területfejlesztési alapok összesen mintegy hétmil liárdos csökkentéséről sem. Összefoglalóan és végezetül: az sajnos megállapítható, hogy a környezetvédelem komplex területeinek összessége, mindaz, amit jogszabályok a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium gondozásába sorolnak és figyelmébe a jánlanak, tehát amiért kormányzati felelősséget vállal, az egész terület most sem került igazi fontosságának a közelébe sem. Nem élcelődöm, nem ironizálok, nem folytatok további számsorolvasásokat, pusztán őszintén és nagyon komolyan sajnálom, hogy az okta táshoz hasonlóan itt sem történtek meg azok a jelentős előrelépések, amelyek
