Országgyűlési napló - 1994. évi őszi ülésszak
1994. november 24 (38. szám) - A Magyar Köztársaság 1995. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - DR. SZABÓ LAJOS MÁTYÁS (MSZP): - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. VARGA LÁSZLÓ (KDNP): - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - SASVÁRI SZILÁRD (Fidesz):
2422 Azt gondolom, hogy a Fidesz vezérs zónoka, eddigi szónokai és tegnapi hozzászólónk is elmondta azt, hogy ennek a kormánynak a célkitűzései nem köszönnek vissza ebből a költségvetési javaslatból. A költségvetési javaslatot nem csupán önmagában kell nézni. Hadd utaljak arra, hogy az ezt megel őző adótörvények tárgyalásakor is milyen felszólalások hangzottak el. Azok az adóbevételek, amelyek az előző tételekben is szerepeltek, főleg a pótköltségvetés kapcsán, azok bizony megemelkedtek. Azok a költségvetésben szereplő kifizetési célok, amik az el őterjesztés során elhangzottak, részben megvalósultak, részben sérülnek. Az előterjesztés még önmagának is ellentmond, erre szeretnék majd néhány példát felhozni. Először a családokat érintő költségvetésről, némileg érintve a lakásügyeket, másodszor pedig tulajdonképpen egy szakterületről, az akadémiai szféráról, de mindössze azért, hogy konkrét példákat hozzak fel önöknek arra, hogy ez a költségvetés milyen lehetőségeket hagyott ki. A Fidesz önálló indítványában benyújtotta a családi pótlékról szóló törvén y hatályos rendelkezései szerinti módosítást, amely azt tartalmazza - és idézem az 1990. évi XXV. törvényt , hogy a családi pótlék emeléséről és az emelés differenciált mértékéről és ütemezéséről az Országgyűlés az állami költségvetésről szóló törvény elf ogadásával egyidejűleg köteles dönteni. Mi azt szeretnénk elérni, hogy ez a döntés megszülessen a költségvetési évben, már csak azért is, mert az elmúlt két évben nem emelkedett a családi pótlék. Ha nem sikerül kiegészítenünk a törvényjavaslatot ezzel az e gy tétellel, akkor tulajdonképpen joggal állapíthatom meg, hogy a családi pótlék évről évre értéktelenedik, és magának az intézménynek a léte is előbbutóbb szükségtelenné válik. Mindenképpen ezt szeretnénk elkerülni módosító javaslatainkkal. A családi és az állami költségvetésnek is két nagyon fontos oldala van: a bevételi és a kiadási. Ennek a költségvetésnek az előterjesztése során elhangzott az, hogy azokat az intézményeket, amelyek az államhoz tartoznak, kompenzálni kell. Miért is kell kompenzálni? Azé rt kell kompenzálni, mert energiaáremelések lesznek. Egy kicsit faramuci az a javaslat, amelyik azt mondja, hogy kompenzálunk, ugyanakkor nem tudjuk ma még megmondani, hogy mihez képest kompenzálunk. Vannak elterjedt szólamok arról, hogy a gáz- vagy villa nyáremelés 120, 75 vagy 90 százalékos lesz. Az állami intézményeknek, amelyeknek az 1995. évi gazdálkodásukat tervezni kell, már most tudniuk kéne, hogy mekkora lesz ez az áremelés. Ha nem ismerik az áremelések mértékét, akkor milyen kompenzációról lehet b eszélni? Semmilyenről nem lehet beszélni. Ugyanígy van ez a családoknál is. A családi költségvetést egyfelől az adóemelések fogják terhelni, másfelől viszont az energiaáremelések. Ebből a szempontból tulajdonképpen ugyanaz történhet velük is, mint a magya r állam költségvetésével, hogy hiány keletkezik. Ezt a hiányt valahogy pótolni kell. A szocialistaszabaddemokrata kormány ezzel a költségvetéssel - épp az elmondottak miatt - nem nyújt anyagi biztonságot abban az értelemben, hogy előre lehessen tervezni a jövő évi kiadásokat. Tehát nem állami gondoskodást várok én, hanem a kiszámíthatóság feltételének a biztosítását. Hadd utaljak itt és most - ha már az állami és a családi háztartás között lépegetek jobbrabalra - arra a törekvésre, amelynek kapcsán erős k ritika fogalmazódott meg egy MSZPs képviselő részéről a kormány irányában a közoktatás terén. Bizonybizony december 15e tájékára a kormánnyal szemben még egy sztrájk megszervezését is előkészítette. Nem tudom, hogy ez megfelelő kommunikációe a kormány saját képviselője, a többséghez tartozó képviselő és a kormány között. Jó lenne ezeket a kommunikációs gyakorlatokat megfelelő mederbe terelni. Tisztelt Ház! A hozzászólások során valaki arról beszélt, hogy a polgároknak áldozatot kell hozniuk, és arról is beszéltek, hogy ebben az országban csak egyszerű állampolgárok vannak, tehát mindenkitől áldozatot kérnek. Ha valaki áldozatot kér, akkor fel kell mutatni egy lehetséges kiutat. A mi álláspontunk szerint ez ezzel a költségvetéssel nem sikerült. Ezt néhány példával hadd illusztráljam. Az első. A Magyar Tudományos Akadémia költségvetése ugyan növekszik - mint ahogy ez szerepel is az előterjesztésben , de ezzel egyidejűleg