Országgyűlési napló - 1994. évi őszi ülésszak
1994. november 24 (38. szám) - A Magyar Köztársaság 1995. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - BÁRSONY ANDRÁS (MSZP):
2408 felvetéseknek a döntő többsége akkor és onnan, amikor ezt olyanok mondják, akik az előző kormányban aktívan részt vettek és tehettek volna azért, hogy ez a költségvetési struktúra megváltozzék. Nem hitelesek tehát ezek az aggodalmak, nemcsak azért, mert nem jelölik meg, hogy honnan kellene forrásokat biztosítani a felvázolt kiadásokhoz - nevezhetnénk ezt demagógiának, de ezzel a szóval nem érdemes játszani, hanem azért is, mert azt kérik számon egy száz napot alig megélt kormányon, amit egyébként négy év alatt nem sikerült mégcsak megközelíteni sem. Van egy másik problémája ennek a költségvetési vitának. Ha elemezzük azt, hogy m ilyen területen jelenik meg a kiadási igények növekedése. Elsősorban a közalkalmazottakat és köztisztviselőket foglalkoztató területeket érintő vita zajlik, ami mindjárt persze arra is választ ad, hogy hol van a legnagyobb elégedetlenség, ha úgy tetszik, h ol morgolódnak a szakszervezetek döntő módon. (12.00) (A jegyzői székben Nahimi Pétert dr. Kávássy Sándor váltja fel.) Arról is szól persze a vita, hogy ugyanebben a környezetben miért alakult ki egy ilyen helyzet. Azért, kedves képviselőtársaim, tisztelt ellenzéki barátaink, mert az állam úgy viselkedett az elmúlt időszakban, ahogy a legrosszabb tulajdonos a magánszférában sem nagyon. Nevezetesen, törvényekkel körülbástyázta az államháztartást. Nevezhetjük ezt adott esetben közalkalmazotti, köztisztviselői törvénynek és egyebeknek, biankó ígéreteket tett, holott tudta, hogy az ígéretek megtételének pillanatában már nincs meg a fedezete a törvények kötelező végrehajtásához szükséges anyagi eszközök tekintetében. Ez pontosan ugyanolyan helyzet, ha úgy tetszik , jogilag majdnem hasonló módon értelmezhető helyzet, mintha egy vállalkozó kollektív szerződést kötne a dolgozóival, és másnap nem tartaná be. Meg kell hogy mondjam, hogy a vállalkozói tisztesség az összes problémájával együtt nagyobb fokú volt, mint az á llami tisztesség e tekintetben az elmúlt négy évben. És most be van nyújtva a számla. És most be van nyújtva a számla. Irreális a bevételi előirányzat, hangzik el a kritika. Rögtön utána még vessző sincs, ugyanakkor növelni kell a kiadásokat. Kérem tisztel ettel, akik itt családi költségvetést valaha is ebben a teremben csináltak, márpedig sokan vannak, azok pontosan tudják, hogy ez a két dolog egymást kizárja. Hacsak nem úgy, mint ahogy ezt sikerült az elmúlt időszakban megvalósítani, hogy miközben a vita a felszínen és a tömegkommunikációban leszűkült az államadósság tekintetében a külső államadósság, a devizában mért külső államadósság körüli szóbeli vitákra, aközben a belső, forintban mért államadósság szépen megháromszorozódott. Megháromszorozódott, mégh ozzá azért, mert olyan hitelkonstrukciók, papírkibocsátások történtek, olyan törvényhozási gyakorlat alakult ki, amely ezeket a forrásokat nem teremtette meg, de mellérendelte a kiadást. Nem kell a vitát föleleveníteni, de csak emlékeztetőképpen: kárpótlás i jegy, rossz hitelkonstrukciók a privatizációban és így tovább. Mi feladatra készültünk, reagálva egy kicsit Pusztai Erzsébet szavaira. Igen, feladatra készültünk. A program is feladatokat határozott meg. De a programban nem volt benne az, ami nap mint na p még most is kiderül a költségvetés tárgyalása időszakában, hogy sajnos, éppen a tavalyi évben elfogadott költségvetés és a jogszabályi és a jogon kívüli kötelezettségvállalások következtében még az utolsó pillanatban is milliárdos tételek hiánya tűnik fe l az állami költségvetés végrehajtásának pillanatában. A program nem stabil, a program mozgó program, mert hozzá kell igazítani az élet valóságához. A felelősség az ránk marad, a végrehajtás felelőssége. Úgy gondolom tehát, hogy egy egyéves költségvetésen a négyéves kormányprogram valamennyi célkitűzését számon kérni jópofa szónoki fogás, de mindenképpen tartalmatlan. Ahhoz persze, hogy megértsük az ez évi költségvetési törvényjavaslat, a jövő évre érvényes költségvetés logikáját, persze túl kéne menni, és egy kicsit meg kéne érteni a számokat is. Például azt is, hogy miközben mindenki arról beszél, hogy milyen hátrány éri a lakosságot, ami természetszerűleg elvileg lehet igaz, aközben elfelejtik megnézni a ma ugyan
