Országgyűlési napló - 1994. évi őszi ülésszak
1994. november 23 (37. szám) - A magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1991. évi XC. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának lezárása - A társasági adóról szóló 1991. évi LXXXVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának lezárása - A Magyar Köztársaság 1995. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Salamon László): - DR. URBÁN LÁSZLÓ (Fidesz):
2347 akkor a munkaerő iránti kereslet megnő; ha a munka erő iránti kereslet megnő, akkor a foglalkoztatottság is nő; ha a foglalkoztatottság nő és a feltételek egyébként biztosítva vannak, akkor nő a kibocsátás; és ha nő a kibocsátás, akkor szükségszerűen csökken az infláció. Elnézést, hogy erről az összefüggés ről szóltam. Ehhez az összefüggéshez azonban hozzá kell tenni azt is, hogy a bérek növekedhetnek, és ez a kumulatív folyamat akkor is beindul. A bérek növekedését azonban ebben az esetben a termelékenység növekedésének kell kísérni, vagy még pontosabban: a termelékenységnek jobban kell nőni, mint ahogy a bérek emelkednek. És hogyha Magyarországon a termelékenység növekedése eléri azt a szintet, amit jó lenne, ha elérne, akkor a bérek növekedésének nincs akadálya. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps.) ELNÖK (dr. Salamon László) : Köszönöm. Megadom a szót Urbán László képviselő úrnak, a Fiatal Demokraták Szövetsége frakciójából - egyben kérem, felszólalásra készüljön Tóth Sándor képviselő úr, az MSZPből. DR. URBÁN LÁSZLÓ (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Ti sztelt Képviselőtársaim! Felszólalásomban azzal a kérdéssel szeretnék foglalkozni, hogy milyen gazdaságpolitika indíthat el Magyarországon gazdasági fellendülést. A korábbi felszólalók között lényegében kibontakozott már erről egy vita. Én azzal szeretném kezdeni, egyetértek a pénzügyminiszter úrral abban, hogy ez a mostani növekedés, ami az idén beindult a magyar gazdaságban, nem az igazi, nem a tartós fellendülés. Valóban beleütközni látszik az eladósodási korlátba, részben a külső, részben a belső eladós odási korlátba. A külső eladósodási korlátot jelzi, hogy az import tartósan magasabb az exportnál, és emiatt - ha nem is az idén és nem is jövőre, de változatlan feltételek esetén '96tól feltehetően - nemzetközi fizetési problémáink lehetnének. Belül pedi g, a teljes adósságszolgálat kamatterhe növekvő arányt képvisel a költségvetés kiadásaiban, ami egy ilyen kamatspirált indított el. Egyetértek abban Kádár Bélával, hogy nem egy lefaragásos restrikció az, amivel egy tartós növekedés alapjai megteremthetők, hanem exportösztönző és kínálatbővítő lépések szükségesek ehhez. Ugyanakkor vitatkozom vele abban, hogy ezen exportösztönző és kínálatbővítő lépéseket döntően költségvetési forrásokból lehetne biztosítani - mint ahogy ő érvelt , éppen a korábbiak miatt, m ert a költségvetés, úgy tűnik, már beleütközött azokba a korlátokba, amelyek miatt nincs lehetőség arra, hogy innen próbáljuk meg a fellendülés erőforrásait biztosítani. De, éppen ezért, részben Békesi Lászlóval is vitatkozom abban, hogy azt a költségvetés i fordulatot, ami ahhoz szükséges, hogy a gazdaságot egy tartós növekedési pályára állítsuk, ez a költségvetés biztosítja. Szerintem nem, mert nincsenek meg hozzá azok a keretfeltételek, amelyek nem a költségvetésen belül vannak, hanem a költségvetésen kív ül kell elősegíteniük, az exportbővülés, a fogyasztás és felhalmozás arányának a szükséges eltolását biztosító erőforrásokat. Ezek, értelemszerűen részben a most folyó társadalmigazdasági megállapodáshoz tartoznak. Ezzel kapcsolatban még mindig van remény arra, hogy valamifajta egyezséget tető alá lehet hozni, bár őszintén szólva az eddigi előjelek alapján ebben szkeptikus vagyok - nem abban, hogy lesze egyáltalán társadalmigazdasági megállapodás, hanem hogy ez egy olyan megállapodás lesze, amely képes a szükséges jelentős átrendezést beindítani. Bár 1995 ezzel a költségvetéssel a fordulat éveként van beharangozva, tartok tőle, hogy mégsem lesz az. 1990 és '93 között - a beterjesztett költségvetés gazdaságpolitikai háttéranyagából is kiderül - a 20 száza lékos termelésvisszaesés mellett nagyjából ekkora a beruházásvisszaesés, sőt, sajnos, ugyanekkora arányú exportvisszaesés is kísérte. Ezzel együtt azonban vagy ezzel párhuzamosan nem csökkent ekkora mértékben a fogyasztás, mindössze 9 százalékkal, az imp ort pedig nem hogy nem csökkent, hanem egyenesen nőtt, 8 százalékkal. (17.10)
