Országgyűlési napló - 1994. évi őszi ülésszak
1994. november 23 (37. szám) - A szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DÖGEI IMRE (FKGP):
2331 történtek, és ami jelenleg is történik a környeze temben. El is mondtam, hogy a jogi dolgokkal kik foglalkoztak helyettem, illetőleg előttem, és nem is akarok a jogi dolgokba belegabalyodni. (15.20) Ideje lenne, ha a kormány a magyar viszonyoknak megfelelően a szarvasmarha, sertés, juh- és baromfitenyész tésre egy megfelelő tervezetet dolgozna ki és ezt a lakosok, a gazdák tudomására is hoznák. Jó lenne, ha a szarvasmarhatenyésztésnél is megtörténne a fajtaválasztás, aztán megfelelő árakat, megfelelő támogatást kapna a mezőgazdaság, a támogatást pedig nem a vállalatok kapnák meg, hanem a termelők. Ugyanis a Drávatej felemelte a tej literjét tíz forinttal, viszont egy forinttal vagy egy forint ötven fillérrel fog többet fizetni a tej áráért, de ezt a támogatást az államtól kapja, tehát nem ő maga gazdálkodj a ki. A szövetkezeteknek véleményem szerint át kellene alakulni ilyen integrációs és szolgáltató szövetkezetté. Fel kellene vállalnia a kisgazdaságok földhasználatát is, a talajművelést, szállítást, tárolást, értékesítést és ezt tisztességesen egymás közöt t el kellene végezni. A szövetkezetek így többletbevételhez jutnának, a kisgazdaságok problémái pedig így megoldódnának. Ez a törvényjavaslat így, ebben a formában számunkra teljesen elfogadhatatlan. Bár tudjuk, hogy megszavazzák, ezért is mondtam azt, hog y jó lenne, ha a szövetkezeteknek és a kisgazdaságoknak az elkövetkezendő időben egy ilyen integrációs szerepet tudnának biztosítani. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Soron következik Dögei Imre, a Független Kisgazdapárt részéről, felszólalásra felkészül Rusznák Miklós, a Kereszténydemokrata Néppárt részéről. DÖGEI IMRE (FKGP) : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Képviselő Barátaim! A szövetkezeti törvénnyel kapcsolatban nem akarok belemerülni száma datokba, rendeletszámokba, mert nem vagyok közgazdász, én egy egyszerű vidéki parasztgyerek vagyok, akinek ugyan megvan az aranykalászos gazdatanfolyama; a számoknak nem vagyok embere, de következtetni tudok és a tapasztalatomat el tudom mondani. De nem is akarok ismétlésekbe bocsátkozni, hiszen az előttem felszólalók már kimerítették; persze ez egy olyan anyag, amit nem lehet kimeríteni, erről estétől reggelig, reggeltől estig lehetne beszélni. Egy biztos: valóban úgy van, hogy a szövetkezeti mozgalommal a magyar paraszt tudomásom szerint - amelyet megértem - az 1930as évek óta foglalkozik, hiszen e foglalkozás gondolatával jött létre a Hangya szövetkezet és egyéb áruértékesítő szövetkezetek. Ezek mentek is csodálatosan, szinte állami támogatás nélkül. Én hasonlókban szeretnék gondolkodni, tekintettel arra, hogy a sertésállomány nem jó, kifogás alá esik, nem hússertést tenyésztenek a magyar gazdaságban, csak egyes telepeken vagy egyes egyéni gazdálkodók. Ezzel még nincs is nagyobb baj, mert ez egy év alatt meghozza a maga eredményét, ha egy olyan fajtát kiválasztunk, takarmányszükséglettől függetlenül. Ezt azért kell mindenképpen előtte elmondanom, hogy egy kis fogalmat adjak a magam vidékéről, JászNagykunSzolnok megyéből és Törökszentmiklósról, ahonnan j öttem. A szarvasmarhánál már nehezebb a helyzet. Olvasom itt a Gazda újságban, hogy Magyarország szarvasmarhaállománya, tehénállománya 251 ezer, ez rendkívül alacsony. A magyar ember szólását idézem - és nem véletlenül - és ezt alá tudom hú zni, hogy minden katasztrális holdra egy számos állat tehető. Ezért gondolkodott az ezelőtti ember lóban, szarvasmarhában, esetleg anyakocában, de baromfiban egyáltalán nem; az volt, az van, azt sem tudta, hogy mennyi volt az udvarán, mert még orozva is ke lt aratás után meg még ilyenkor is. Élte az a baromfi a maga életét és csodálatos húst adott, adta a magyar termék minőségét anélkül, hogy minőségi bizonyítvánnyal el lett volna látva. Tehát a szövetkezeti politikában gondolkodott és itt egy pillanatra meg kell állni. Amikor országvilág előtt hangoztatja a kormány - vagy napilapok, sok ember, sok újságíró, mi, szakemberek , hogy a magyar mezőgazdaságot körülbelül 810 százalék foglalkoztatottság jellemzi, én ezt
