Országgyűlési napló - 1994. évi őszi ülésszak
1994. november 23 (37. szám) - A Magyar Köztársaság 1995. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat átalános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Salamon László): - LÁNYI ZSOLT (FKGP): - ELNÖK (dr. Salamon László): - NIKOLITS ISTVÁN (MSZP): - ELNÖK (dr. Salamon László): - SOÓS GYŐZŐ (MSZP):
2276 Az előttünk fekvő költségvetésben az adósságteher 454 milliárd forint. 454 milliárd forint, ez 160 milliárd forinttal magasabb, mint a '94. évi várható kamatteher. Ez a kamatteher - és növekedése - már a zt jelzi, hogy a kormányzat által és a pénzügyminiszter úr által is jelzett adósságspirál valóban beindult, és ha ennek nem vetünk gátat, ez olyan folyamat lesz, ami végül is teljesen tönkreteszi egész gazdasági életünket, és fizetési ellehetetlenüléshez, csődhöz vezeti az országot. Az adósságtörlesztésünk, tehát a tőketörlesztésünk mindössze 164 milliárd forint, és így a kettő együtt - és annak az arányából kiemelve a kamatkiadásokat - megállapítható, hogy a kamatkiadások az összes adósságszolgálat közel h áromnegyedét, vagyis 73 százalékát teszik ki. Ezek nagyon kedvezőtlen tendenciák. A '94. évi folyamatokból azt is meg tudjuk állapítani, hogy nagyon kedvezőtlenül alakultak adósságaink kamatterhei; tehát eltolódtak a rövid lejáratú, magas kamatozású hitele k felé. Ebben szerepet játszott többek között a bankkonszolidáció, a hitelkonszolidáció is; nemcsak az, de ez is szerepet játszott benne. Így összességében a rövid lejáratú hitelek kamatterhe mintegy 90 milliárd forinttal nőtt '94ben. És hangsúlyoznám még egyszer ezt a hitelkonszolidációt, ami végül is szükséges dolog volt, csak a formáját kellett volna talán másképpen csinálni. A kamatkiadásnál megragadnék még annyira, még egy összefüggésben említeném ezt a 454 milliárd forintot - hogy milyen hatalmas öss zeg , hogy meghaladja a 283 milliárd forintos hiány és a tőketörlesztés együttes összegét is. Van még egy igen fontos összefüggés, ami meghatározza a '95. évi költségvetésünket. Ez pedig a GDP és a GDP arányában kifejezett hiány összege. Várhatóan a GDP 5 100 milliárd forint körül fog alakulni '95ben. Lehet azon vitatkozni, még élcelődni is, hogy a nemzetközi pénzügyi szervezetek határozzák meg számunkra, hogy a GDP arányában mekkora lehet a költségvetési hiány, de hogyha a nemzetközi szervezeteknek erre b efolyása van, akkor azt hiszem, egy 18 milliárd dolláros államadósság mellett valami szavuk mégiscsak van ennek az alakulásában. Tehát végül is azt a követelményt támasztotta a kormányzat a költségvetési hiány számára, hogy a GDP 5,5 százalékát ne haladja meg; ez pedig 280 milliárd forint körüli költségvetési hiányt jelent. Így tehát több oldalról behatárolt a kormányzat mozgástere a költségvetés elkészítésekor, és nyilvánvalóan ezek döntően meghatározóak. A kiadási előirányzatokról: ezek növelésére általáb an nincs mód. Így tehát az a véleményem, hogy bármennyire szükséges lenne az önkormányzatoknál például a normatívákat emelni, azok emelésére sincs mód. Egyes területeken, azért felhívnám a figyelmet, hogy van emelés a költségvetésben; így az infrastrukturá lis beruházásoknál, agrárágazatoknál, a vasút valamelyest való talpraállításánál, a szociálpolitikában a leghátrányosabb helyzetűek érdekében tett intézkedésekre. Fontos intézkedések kezdődnek el - és kell, hogy elkezdődjenek - 1995ben - amelyek elmaradta k az elmúlt években. Így a költségvetési szervek intézményi rendszerének korszerűsítése, az államháztartás reformja, aminek elmaradását jogosan lehet a kormányzat felé felvetni; de hiszen nem ennek a kormányzatnak lehet felvetni, mert még ideje sem volt en nek elkezdésére. Egy év múlva viszont ez a kormányzat lesz a felelős akkor, ha még mindig nem indult meg az államháztartási reform. Én úgy gondolom, hogy érzékelhető hatásai a következő költségvetéskor már tapasztalhatók lesznek. Mi határozza meg a bevétel i oldalt? Valóban van egy tétel, a 150 milliárd forintos privatizációs bevétel, ami annyiban semmiképpen nem megalapozott, hogy nincs meg az új privatizációs törvényünk - tulajdonképpen jelenleg nem is tárgyaljuk , nincs, nem állt fel az új privatizációs szervezet, és ilyen értelemben több oldalról kritika érheti ezt a 150 milliárd forintos bevételi tervezetet. Én gondolom azonban, hogy olyan privatizációs törvényt fogunk alkotni és olyan szervezetet létrehozni, amely ezt az elvárást teljesíteni tudja, és megvalósul majd a bevételi oldalon. Jelentősen - valóban jelentősen - növekszik az általános forgalmiadó- és a fogyasztásiadóbevétel. Szeretnék utalni MDFes képviselőtársam aggályaira; érdekes módon az Állami Számvevőszék szakmai kompetenciáját, azt hisz em, nem vonjuk kétségbe - nem is vonhatjuk
