Országgyűlési napló - 1994. évi őszi ülésszak
1994. november 23 (37. szám) - A Magyar Köztársaság 1995. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat átalános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Salamon László): - TARDOS MÁRTON (SZDSZ): - ELNÖK (dr. Salamon László): - DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP):
2271 hivatkozott, hogy ők azért készítettek egy egészen másfajta költségvetést, mint a Fórum, mert ők nem akartak a Demokrata Fórum költségvetésének az útján járni. Én nem kíváno k ebbe az MSZPfrakcióvezetői megállapításba belebonyolódni, annál inkább sem, mivel sok mindennel vagyok vádolható, de azzal a legkevésbé sem, hogy a Demokrata Fórum szószólója lennék, tehát mi nem a Demokrata Fórum által megjelölt úton kívánunk járni, de hadd jegyezzem meg, hogy még a Demokrata Fórum által kijelölt út is lényegesen jobb, mint a lenini út, amelyet Szekeres Imre ajánl áttételesen. A Független Kisgazdapárt ehelyett egy természetes utat ajánl, amelyet mindenkinek észre kellene vennie, aki ebb en az országban él, hiszen annak ellenére, hogy az expó lemondásra került, mégiscsak ismert, hogy Magyarország Kárpátmedencei tartózkodásának 1100 éves évfordulóját fogjuk a közeljövőben megünnepelni. Tehát mi a költségvetésben is és mindenütt egy magyar utat szeretnénk járni. Ugyanakkor rá kell mutatnunk, hogy elvi kifogásunk másik csomagja a költségvetéssel kapcsolatban abból ered, hogy ez egy tipikusan restrikciós költségvetés, márpedig nemcsak az elmúlt években, hanem - sajnos, most már azt kell mondja m - az eltelt évtizedekben is a restrikciós politika Magyarországon is és másutt is megbukott. Az más kérdés, hogy a nemzetközi pénzintézetek elvárása a restrikciós politika folytatása, de én úgy gondolom, hogy ez az az út, amely minket most már évtizedek óta évről évre egyre jobban belevisz egy olyan mocsárba, amelyből azután nem nagyon található kiút, s nem hiszem, hogy bölcs megfontolás lenne ehhez ragaszkodnunk. A Független Kisgazdapárt úgy gondolja, hogy egyetlenegy dolog segíthet ezen az országon, nev ezetesen, ha az eddigi elképzelésekkel - beleértve természetesen a gazdasági elképzeléseken túlmenő politikai, jogalkotási és egyéb elképzeléseket is - gyökeresen szakít, de különösképpen áll ez a restrikcióra, hiszen emlékeztetem igen tisztelt képviselőtá rsaimat arra, hogy például a világ legfejlettebb gazdasága, az északamerikai Egyesült Államok esetében végül is a restrikció elvetése volt az a pont, ahol az északamerikai Egyesült Államok gyors kitörési lehetőséget talált, még akkor is, ha Békesi minisz ter úr ingatja a fejét. Mert más dolog az, hogy voltak olyan bölcsek az amerikai pénzügyi vezetők, hogy az általuk folytatott gazdaságpolitikát restrikciósnak nevezzék meg, miután bankáraik a világ egyéb részeinek a restrikciós gazdasági politika folytatás át ajánlották, de az a gazdasági politika, ami Amerikát kivezette a válságból, a restrikcióval való szembefordulás volt. (10.20) Tehát mi úgy gondoljuk, az élénkítés az egyetlen kivezető út. Tökéletesen igaza volt Kádár Bélának, aki elmondta, hogy exportor ientált gazdaságot kell kifejleszteni, nem importorientáltat. Bár meg kell, hogy mondjam, én bizonyos fokig ellentétben vagyok vele az okfejtését illetően. Kádár Béla azt fejtette ki erről a helyről, hogy az importkorlátozások az európai integrációs törekv éseinkre tekintettel elfogadhatatlanok. A jövőt illetően neki igaza van ebben, de én azt hiszem, egy átmeneti időszakra tekintettel a teljesen legyengült - mondjuk - mezőgazdaságot máshogy nem lehet megvédeni, mint bizonyosfajta importkorlátozásokkal. Tehá t annak hangsúlyozása mellett, hogy mi az európai integrációs törekvéseket illetően bölcs dolognak tartjuk, hogy importkorlátozást majd valamikor nem lehet alkalmazni, de jelen pillanatban nem tudunk mást tenni, mert a nemzetgazdaság nem fog tudni talpra á llni. Hogy az exportorientált gazdaságot miként lehet megteremteni, az külön misét megérdemlő tény. Itt arra kívánok utalni, hogy restrikcióval semmiképpen sem, csak a gazdaság élénkítésével lehet. Ami a konkrét kifogásokat illeti, legyen szabad kitérnem a rra, hogy a nagyarányú energiaáremelés hatásainak figyelmen kívül hagyása olyan negatívuma ennek a költségvetésnek, ami mellett nem lehet elmenni szó nélkül, hiszen ennek az egész gazdaságra kigyűrűző hatása alapjaiban fogja megrengetni a '95. éves gazdas ágot. További elvi kifogásunk, hogy a fogyasztói árkiegészítés elképesztően kicsi. Legyen szabad ezzel kapcsolatban konkrét tényként felhoznom, hogy összegszerűen 32 ezer milliárd (sic!) forint, ami a kiadási oldal 1,68 százalékát teszi ki. Ha ezt összevet jük a lakossági befizetésekkel, amelyek
