Országgyűlési napló - 1994. évi őszi ülésszak
1994. november 23 (37. szám) - A Magyar Köztársaság 1995. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat átalános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Salamon László): - DR. RASKÓ GYÖRGY (MDF):
2264 forrásokat. Természetesen tudom, hogy ezeknek a külső forrá soknak a költségvetési elosztható pénzek közé való beemeléséhez politikai döntés kell. Én kérem, hogy hozza meg a parlament ezt a politikai döntést, vagy egy ilyen jellegű politikai döntést kell meghozni, vagy tényleg nincsen olyan nagy baj a költségvetési pénzek körül. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (dr. Salamon László) : Köszönöm. Megadom a szót Raskó György képviselő úrnak, a Magyar Demokrata Fórum képviselőcsoportjából, egyben felkészülésre felkérem Tardos Márton képviselő urat. DR. RASKÓ G YÖRGY (MDF) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársak! Néhány mondatban arra a súlyos problémára szeretnék utalni, amely az 1995. évi tervezett költségvetés bevételi oldalával kapcsolatos. Elsősorban azért, mert felelős politikusként és közgazdászként ú gy gondolom, nem a kiadási oldal mindenáron való növelése mellett kell ma kardoskodni akár ellenzéki képviselőnek is, hanem egy olyan reális, megalapozott, számokkal és gazdasági elemzésekkel alátámasztott költségvetéssel kell bírnunk 1995re, amely az úgy nevezett későbbi egyértelmű növekedést megalapozhatja, s nem okoz esetleg már jövő nyáron, vagy kora ősszel egy olyan igényt, amely pótköltségvetéshez vezetne, méghozzá sok milliárdos nagyságrendű pótköltségvetéshez. Ha megnézzük ennek a költségvetési törv ényjavaslatnak a bevételi oldalát, bizony az az érzése az embernek, hogy időnként úgy hasra ütve állapítottak meg bevételi számokat, meg nem alapozott, nehezen alátámasztható számokkal találkozunk. Néhányat ebből szeretnék kiemelni, s mindenképp a jegyzőkö nyvnek szól, és majd érdekes lesz összehasonlítani, mi lesz a tény, és mi az, ami a bevételi oldalon jelzett összegek között mint különbség fennáll. Az egyik ilyen nehezen érthető és rendkívül optimistának tartható tervezett bevétel az áfa és fogyasztási a dó együtt, de ebből kiemelve az áfabevételek növekedését, amely a tervezet szerint 29,8 százalék, s 97 milliárd forint összességében a két tétel növekedése, amely, ha 20 százalékos inflációt tételezünk föl és jelentős hazai felhasználáscsökkenést, akkor ez a 29,8 százalékos áfabevétel növekedés abszolút megalapozatlannak tűnik. Több tízmilliárdról nehéz magyarázatot adni, legalábbis a mi egyértelmű véleményünk ez. 1994ben a 20 százalék körüli infláció mellett 13 százalékkal növekedtek az áfabevételek, akk or, amikor a lakosság reáljövedelme és kiadásai is, fogyasztása is jelentősen növekedett. Ha akkor is csak 13 százalékos növekedés történt, akkor bizony a jövő évi 29,8 százalék nehezen érthető, és túlzottan optimista számnak tűnik. Következő ilyen tétel, ami az importtal, a vámmal és az illetékkel kapcsolatos. Mint tudjuk, 1994ben 14 százalékkal növekedett az import, ugyanakkor a vám és illeték a tervezet szerint 2 százalékkal csökken. Ugyanakkor 1995ben a gazdaságpolitikai elképzelések szerint 2 százalé kkal csökkenni fog az import, és 8,3 százalékkal növekedni fog ugyanakkor a vámból és illetékekből származó bevétel. Itt persze érvként majd elmondják azt, hogy hát pontosan azért emeltük az agrárvámokat átlagosan a duplájára, hogy ebből ez a bevétel megle gyen. Ezzel kapcsolatban szeretném elmondani azt, hogy az emelésből, ha az a teljes évre fog vonatkozni, jó, ha ötmilliárd forint plusz vám- és illetékbevétel valószínűsíthető, a másik ötmilliárdra egy csökkenő import mellett, - mint tudjuk, a többi vám vá ltozatlanul marad, - egyszerűen nehezen megmagyarázható, hogy honnét jön össze, miből jön össze. A másik probléma az, hogy ugyanakkor a szabadkereskedelmi megállapodásaink értelmében nagyon sok vámtétel csökken 1995ben, ami szintén nehezen értelmezhető és hozható arányba ezzel a tervezett növekedéssel. Hozzáteszem: az elmúlt napokban kapott információk alapján súlyos problémával terhes lesz az agrárvámok 1995. január 1jei megemelése, teljes körűen a GATT uruguayi fordulóban foglalt egyezményeknek egyébkén t megfelelően, azért, mert a novemberi emelést a Vámtarifa Bizottság és az Európai Unió is, de mondhatnánk Csehországot is, rendkívül negatívan fogadták, Magyarország
