Országgyűlési napló - 1994. évi őszi ülésszak
1994. november 22 (36. szám) - A Magyar Köztársaság 1995. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. KOVÁCS KÁLMÁN (KDNP):
2248 óhajokat megfogalmazni. Ehelyett inkább programot kel lett volna készíteni a nemzetgazdaság talpraállítására. A tervben rögzíteni kellett volna az összes, gazdaságot befolyásoló tényezőt: az adózás mértékét, a támogatások feltételeit és mértékét - különösen a gyerekektől megvont támogatással nem tudok mit kez deni, számomra teljesen elfogadhatatlan , a beruházások védelmét, a gazdaság élénkítését célzó intézkedéseket, hogy a privatizációs ütem és anyagi vonzatai ne álom legyen, hanem valóságos pénzügyi megalapozottság kísérje a privatizációt. (18.40) A mezőgaz dasági hitelek megteremtését szerettem volna látni, különösképpen a jövő évi áremelkedések tükrében - például az energiaárak nagymérvű emelkedése kapcsán az adóbevételt és az inflációt befolyásoló tételekre még csak utalás sincs a költségvetésben. Megkérde ztem ezzel kapcsolatban a pénzügyi államtitkár urat, aki úgy nyilatkozott, hogy az így befolyt összegek egy részét azok a rászorulók fogják megkapni, akik nem tudják a közüzemi díjakat kifizetni. Véleményem szerint ez álhumánum, mert ez csak az anarchiát s zítja. Előbb elengedjük azok tartozását, akik a munkásoktól levont tbjárulékot nem fizetik be, azután a rászorulóknak a közüzemi díjat - mintha nekik csak erre lenne szükségük. Tévedés. Nem erre van szükségük. Minket nem azért küldtek ide választóink, hog y szociális hálót szövögessünk, hogy az országot különböző, gazdaságot befolyásoló intézkedésekkel sanyargassuk: a nadrágszíjhúzásból már elege van ennek a népnek. Tisztességes munkát és tisztességes bért követelnek, és nem kell álhumánus intézkedésekkel t raktálni őket. A költségvetési szemléletből, annak elvi helytelenségéből következik, hogy a pénzügyi intézkedések és a később meghozásra kerülő gazdasági törvények hatására nő az infláció, a munkanélküliség, beszűkül a piac, csökken a gazdasági össztermék, nőnek a lakosság terhei. A palackból ki van engedve a szellem: a negatív irányba haladó gazdasági és társadalmi spirál mozgása felgyorsul, és előbbutóbb kezelhetetlen lesz. A lakossági befizetések és a gazdaságból származó költségvetési bevételek aránya az 1994. évi 10,3szoros értékről 12,3szorosára nő 1995re, azaz a lakosságtól való elvonást a gazdaság teljesítményéhez mérten 12,3szorosára tervezi a költségvetés. (sic!) A lakosság befizetései a teljes bevétel 65,4 százalékát teszik ki, azaz a lakoss ág tartja el a költségvetést az amúgy is balkáni jövedelméből. A modern államokban ez az arány éppen fordított: a gazdaság adja a bevételek 6070 százalékát és csak 2025 százalékát a lakosság. Azt várjuk a költségvetéstől, hogy a kormány - választási ígér eteinek megfelelően - ebbe az irányba indul el: programot és intézkedéseket ad a gazdaságnak, hogy teljesítménye növekedjék, ami automatikusan eredményezi a lakosság terhei csökkenésének lehetőségét. Véleményem szerint ez az oka annak, hogy a költségvetés egészét nem tudjuk elfogadni. Köszönöm szépen. (Taps a kisgazdapárt padsoraiban.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Megköszönöm Sándorffy Ottó képviselő úr felszólalását. Soron következik dr. Kovács Kálmán, a Kereszténydemokrata Néppárt részéről; őt követi majd Ba lsay István, a fiatal demokraták részéről. DR. KOVÁCS KÁLMÁN (KDNP) : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! A Művelődési Minisztérium szakterületét érintő kérdésekről fogok szólni. Nem tudom, Jánosi György képviselőtá rsam illetékese most még itt a tárca képviseletében - bár jobban örülnék annak, hogyha a miniszter úr lenne jelen, és neki mondhatnám el azokat a dolgokat, amiket el szeretnék mondani. Fölszólalásomban ugyanis különösen súlyozottan beszélek a közoktatást és felsőoktatást érintő kérdésekről, mert abban szavakban mindenki egyetért, hogy itt egy stratégiai ágazatról van szó. Ezt mindannyian tudjuk, ennek ellenére úgy tűnik, hogy a kormánykoalíció mára már elfelejtette ezt az
