Országgyűlési napló - 1994. évi őszi ülésszak
1994. november 22 (36. szám) - Az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló törvényjavaslat határozathozatala - ELNÖK (dr. Salamon László):
2233 azonban nem szól sem az alkotmány, s em más jogszabály, hogy ez a megbízatás milyen módon, milyen eljárás keretei között, és milyen feltételek mellett szűnik meg. E tekintetben tehát joghézag áll fenn, amelyet a jogbiztonság alkotmányos követelményére tekintettel feltétlenül indokolt megszünt etni. E kérdések szabályozása azért is elengedhetetlen, mert indokolatlan volna, ha az ügyészi szervezet minden tagjára teljes körű szabályozást nyújtó javaslat épp a szervezet legmagasabb szintű vezetőire nézve lenne hiányos. A javaslatnak az ellenzék ált al felfedezni vélt alkotmányellenessége nem megalapozott aggály. Az alkotmány szabályozási módszere ugyanis az, és jellegéből eredően nem is lehet más, mint hogy az alkotmányban szereplő jogintézményeknek csak a legalapvetőbb rendelkezéseit tartalmazza. Íg y van ez a közjogi méltóságok esetében is. Példaként említhetem az alkotmánybírákra, az állampolgári jogok országgyűlési biztosára, az Állami Számvevőszék elnökére, alelnökére vonatkozó szabályozást, ahol az alkotmány csak a megbízatás keletkezéséről szól, a megbízatás megszűnéséről nem tesz említést, és e kérdéskört külön törvények rendezik. Aligha mondható e törvények megalkotására, hogy lopakodó alkotmányozás. A legfőbb ügyész és helyettesei esetében azonban ez a teljes körű külön törvényi szabályozás mé g hiányzik. Ugyanakkor az alkotmány 53. § (4) bekezdése kifejezett felhatalmazást ad az ügyészségről szóló törvényi szabályozás megalkotására. Ez tehát az alkotmányos alapja a javaslatbeli szabályozásnak, amely megfelel mind az alkotmány szabályozási rends zerének, mind pedig az alkotmány tételes előírásának. Megjegyzem egyébként, hogy az ellenzék nemcsak azt kifogásolja, hogy a szerinte az alkotmányba tartozó kérdésekről törvény rendelkezzék, hanem mint azt az alkotmányügyi bizottságban lefolyt vita jegyzők önyve is tanúsítja, az alkotmány módosítását sem támogatná a javaslat szerinti tartalommal. Ez az álláspont mindenesetre legalábbis megkérdőjelezi az ellenzéki alkotmányossági aggályok hitelességét. Ami a javaslatban a köztársasági elnöknek biztosított jog kört illeti, nevezetesen, hogy a köztársasági elnök hatáskörének bővítését csak az alkotmányban lehet szabályozni, az ezzel kapcsolatban felmerült ellenzéki aggályok sem állják meg a helyüket. Az alkotmány 30/A § (1) bekezdé s m) pontja szerint ugyanis a köztársasági elnök dönt mindazokban az ügyekben, amelyeket külön törvény a hatáskörébe utal. (17.20) Eszerint tehát nemcsak az alkotmány, hanem külön törvények is állapíthatnak meg hatáskört a köztársaság elnökének. Emellett m aga az alkotmány, annak 52. § (1) bekezdése is megfogalmaz hatáskört a köztársasági elnök részére a legfőbb ügyész választása, illetve a legfőbbügyészhelyettes kinevezése tekintetében. A bizottsági vitákban Balsai István, Gáspár Miklós és Torgyán József képviselő urak részéről fölmerült az is, hogy alkotmánysértő volna a javaslatnak az a rendelkezése, amely a legfőbb ügyész, illetve a legfőbb ügyész helyettesei megbízatásának keletkezését és megszűnését érintően a köztársasági elnök részére biztosított jo gkör gyakorlását miniszterelnöki vagy miniszteri ellenjegyzés nélkül teszi lehetővé, tehát önálló mérlegelési jogkört biztosít számára. Érvelésük szerint az alkotmány 30/A § (2) bekezdése meghatározza, hogy a köztársasági elnök mely hatásköreit gyakorolhat ja ellenjegyzés nélkül, s minden ezen túlmenő intézkedéséhez és rendelkezéséhez ellenjegyzés szükséges. Mivel a külön törvényben meghatározott köztársasági elnöki hatáskör az említett felsorolásban nem szerepel, álláspontjuk szerint ez is csak ellenjegyzés hez kötött jogkör lehet. Ez az álláspont nem fogadható el. (Folyamatos zaj.) A végrehajtó hatalom képviselőjének ellenjegyzése csak azokban az esetekben merülhet egyáltalán fel... ELNÖK (dr. Salamon László) :
