Országgyűlési napló - 1994. évi őszi ülésszak
1994. november 22 (36. szám) - Barkóczy Gellért (FKGP) - a földművelésügyi miniszterhez - "Az állattenyésztés ügyében, a magyar mezőgazdaság húzóágazatáról" tárgyában - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - BARKÓCZY GELLÉRT (FKGP): - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. LAKOS LÁSZLÓ földművelésügyi miniszter:
2216 - egy anyakocáért, vagy 70 vagy 100 ezer forint egy vemhesüszőre. Így nem fog fellendülni a magyar állattenyésztés. Mi azt javasoljuk a mi nisztériumnak, hogy hirdessék meg a kocasüldő akciót, mégpedig úgy, hogy előlegezzék meg a kocasüldőt a gazdának, hogy szaporulatából adja majd vissza mint kész hízót abban a súlyban, amelyben a tenyészállatot megkapta. Meg vagyok róla győződve, hogy így m ásfélkét év alatt felszaporodik a sertésállomány, persze csak akkor, ha megfelelő, gazdaságos tenyésztést tud biztosítani a tisztelt minisztérium, így tisztességes haszonra tud szert tenni majd a gazda. Ugyanígy a szarvasmarhaállományt is fel kellene fej leszteni. Sajnos itt hathét év is kell a felfejlesztésre, hogy megfelelő létszámszintre kerüljön úgy, ahogy a háború előtti időben volt. Az optimális - úgy tanultuk , hogy minden második vagy harmadik föld után egy számosállat kelljen. Valamikor úgy volt , hogy a magyar mezőgazdaság KeletEurópa éléskamrája volt. Most sajnos szégyenszemre behozatalra van szükség sertés- és marhahúsból. Tudom, hogy ez nem az ön hibája, hanem az előző kormányoké. Sajnos, volt rá példa, hogy a tenyésztett, felnevelt állatokat nem vitték el, rajtunk hagyták, és a kedv odavan. Manapság egész községekben nem lehet találni anyadisznót, nincsen utánpótlás. A drága pénzen megépült istállók, ólak üresen, kihasználatlanul állnak, a vihar és a rablók szedik széjjel ezeket. Nagyon sokan itt lettek munkanélküliek. Továbbá a gyönyörű legelők és édesfüvek nincsenek legeltetve... ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Bocsánatot kérek képviselő úr, három perc áll rendelkezésre az interpelláció előterjesztésére. BARKÓCZY GELLÉRT (FKGP) : Kérdezem miniszter urat, mit tesz annak érdekében, hogy a gyönyörű tenyészállatokat ne vágják le. Gondolok itt a tenyészállatnak való üszőkre, tejelő tehenekre. Mit kíván tenni a miniszter úr a törvények betartása érdekében? Gondolok itt az állattenyésztési alapokról szóló törvényre. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki padsorokban.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Az interpellációra dr. Lakos László földművelésügyi miniszter úr válaszol. DR. LAKOS LÁSZLÓ földművelésügyi miniszter : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Tis ztelt Képviselőtársam! Engem is aggodalommal tölt el az állatállomány utóbbi években történt rendkívüli mértékű létszámcsökkenése. Egyetértek azzal, hogy hagyományaink alapján a magyar állattenyésztésnek sokkal jelentősebb súlya kell legyen a mezőgazdaságb an. A létszámcsökkenés okai közismertek. A jövedelmezőség hiánya, a piacvesztés, a hazai húsfogyasztás csökkenése, a tulajdonváltással kapcsolatos bizonytalanság, az állomány állami támogatással történt levágatása. A kormány programjának fontos tétele a me zőgazdaság, és ebben az állatállomány fejlesztése. Egy interpelláció kevés ennek a programnak a részletes ismertetésére, ezért az állatállományfejlesztés legfontosabb tételeivel válaszolok. Az állatállomány fejlesztését úgy kívánjuk megvalósítani, hogy ja vítjuk az állattenyésztés jövedelmezőségét. Hatékony lépéseket teszünk a hazai piac védelme és a keleti piacok újjáépítése érdekében. Megváltoztatjuk a vámszabályozást, rendezzük kapcsolatainkat keleti vevőinkkel, olaj, húsbartert dolgozunk ki a fizetések érdekében. A hatékony termeléshez piac kell, a sikeres piaci szerepléshez pedig jobb minőségű áru. Ezért a következő évben sokkal több támogatást adunk a jó minőségű tenyészállatok, elsősorban az apaállatok beszerzéséhez, de úgy, hogy a kistermelő is hozz ájuthasson.
