Országgyűlési napló - 1994. évi őszi ülésszak
1994. november 22 (36. szám) - Az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a fogyasztási adóról és a fogyasztói árkiegészítésről szóló 1991. évi LXXVIII. törvény módosításáról szólótörvényjavaslat együttes általános vitá... - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. BERNÁTH VARGA BALÁZS az FKGP
2188 mindig a többletjövedelemmel rendelkezők vis eljék, legalábbis ezeknek legyen nagyobb az adóterhük. Tapasztalataink szerint a szűkítések körében különösen az állampolgárok részéről fogalmazódtak meg aggályok az APEHellenőrzésekkel vagy a sajtóban is megjelent különböző adótrükkökkel kapcsolatban. Ez eket az adótrükköket próbálja a törvényjavaslat széles körben megakadályozni, tehát gyakorlati útra tér. Ilyenek voltak elsősorban az áfával kapcsolatos számlakibocsátások, amikor a számlát lényegében kibocsátották, de mögötte adó nem jelentkezett. Ugyanak kor az áfavisszatérítés volt a másik lényeges elem, amelyet az állampolgár a költségvetésből igényelt vissza. A feltárás gyakorlati lehetőségeit - miután széles körben vitatottak , úgy érzem, ez a törvénytervezet, ha nem is teljes mértékben, de meg fogja oldani. Bár ezekkel az adótrükkökkel kapcsolatban a gyakorlatban azért voltak gondok, mert a bizonyítás nehézségei változatlanul nemcsak fennálltak, hanem a jövőben is fennállnak, ugyanis az adóhatóságnak nincs olyan létszáma, hogy a mintegy 4500 ezer (s ic!) adófizetőt kellő mértékben ellenőrizze. Jóformán csak a magasabb adót fizetők körét tudták ellenőrizni. Az ügyészségi és a bírósági hozzáállások eljárásjogi része is nyilvánvalóan meghatározza, hogy milyen mértékben sikeredik a feketegazdaság egyenes vonalba való terelése. A törvénymódosítás az alanyi adómentesség választhatóságára jogosító értékhatárt megszabja, emeli. Ezzel a vállalkozások nagy részénél az értékhatár megkétszereződik, ami lényegében egy európai színvonalú adózásra utal. Ugyanakkor a törvénytervezet a külföldről származó pénzbeli és természetbeni támogatásokat vagy segélyeket kivételes módon engedélyezi, hogy az adóhatóság egyedi visszatérítést engedélyezzen a külföldi segélyekből, azzal a feltétellel, ha az állampolgárok széles körét érintő közösségi feladatok ellátását szolgálja ez a segélyezés. Álláspontunk szerint az adózás jelenlegi törvényi szabályozása még nem szüntethető meg; legalábbis azokat a bűncselekményeket, amelyek ismertté válnak vagy látensek maradnak, adóval kimondott an nem lehet megszüntetni. Álláspontunk szerint ez más eszközökkel szüntethető meg; az adó előterjesztője, tehát maga a kormány sem számolt ezzel a megoldással. (12.40) Szeretném a pénzügyminiszter úr szíves figyelmébe ajánlani a Magyar Sörgyártók Szövetsé gének - amely engem már többször megkeresett - alábbi kérését: 1990től kezdve a magyar italpiac változásait általában ellentétes tendenciák jellemezték. '90 és '93 között az összes üdítőitalfogyasztás 19 százalékkal, az ásványvízfogyasztás 77 százalékkal , a borfogyasztás pedig 23 százalékkal nőtt, miközben a hazai sörgyártók értékesítése 20 százalékkal esett vissza. Ha ennek a csökkenésnek az okait vizsgálják, akkor nem az életszínvonal csökkenését kell megállapítani okként, hanem az adózás körül keresend ő ennek az oka. Tudniillik ezzel szemben a sör fogyasztási adója 24 százalékkal nő, míg az ásványvízé és a boré stabilan 11 százalékban határozódott meg évek óta. Ez diszkriminatív adóztatás, ráadásul a célját sem éri el, és '92ről '93ra az átlagos sörfo gyasztási adót 21,2 százalékkal emelték. Az áremelkedés miatt a fogyasztás 16,2 százalékkal csökkent, így a beszedett adótömeg mindössze 3 százalékkal növekedett. Ez inflációval korrigált reálértékben 15 százalékos csökkenésnek felel meg. Felhívják a tiszt elt pénzügyminiszter úr figyelmét, hogy Csehországban is hasonló tendencia volt az adózás vonatkozásában az italok tekintetében. Ott a pénzügyminiszter végül is az adópolitika e körben való revízióját vette alapul, és eredményes adózást is ért el a fogyasz tás tekintetében. Az itt előterjesztett törvényjavaslattal kapcsolatosan a Független Kisgazdapárt álláspontja az, hogy maga a törvényjavaslat széles körben törekszik mindazon ellentmondások kiküszöbölésére, amelyek az elmúlt évek során fölhalmozódtak, s lé nyegében a támogatások mértékét is szélesebbre
