Országgyűlési napló - 1994. évi őszi ülésszak
1994. november 21 (35. szám) - Az ügyvédségről szóló 1983. évi 4. számú törvényerejű rendelet módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. PÁLOS MIKLÓS (KDNP):
2140 Ez a törvénymódosítás igyekszik a társadalom és a beteg érdekében sürgős és hatályos intézkedések jogalapját megteremteni. Az apróbb észrevételeket hasonlóképpen be kívánom nyújtani módosító java slat formájában, illetve már be is nyújtottam. Többet most nem kívánok elmondani. Köszönöm szépen. (Taps.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Megköszönöm képviselő úr felszólalását. Megkérdezem képviselőtársaimat, kíváne még valaki ebben a kérdéskörben felszólalni ? (Senki sem jelentkezik.) Nem kíván. Az általános vitát lezárom, a részletes vitára bocsátásra a holnapi napon, a részletes vitára pedig a jövő heti ülésünkön kerül sor. Az ügyvédségről szóló 1983. évi 4. számú törvényere jű rendelet módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Tisztelt Országgyűlés! Soron következik az ügyvédségről szóló 1983. évi 4. számú törvényerejű rendelet módosításáról szóló törvényjavaslat általános vi tájának folytatása és lezárása. Az előterjesztést T/156. számon, az alkotmányügyi bizottság ajánlását pedig T/156/2. számon kapták kézhez képviselőtársaim. Megadom a szót dr. Pálos Miklósnak, a Kereszténydemokrata Néppárt részéről. DR. PÁLOS MIKLÓS (KDNP) : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Egy ilyen rövid törvényjavaslathoz, mint ami az ügyvédi szervezeti törvény módosítására irányul, rövid hozzászólást illik mondani. Megmondom őszintén, kettős szereposztást kell vállalnom most itt a hozzászólásom során. Egyrészt mint az európai integrációs ügyek bizottságának tagja, szeretnék tevékenyen közreműködni abban, hogy a magyar jogharmonizáció megfelelően folyjék a magyar parlamentben. Másrészt pedig, mint gyakorló ügyvéd, szembetalálko zom bizonyos gyakorlati problémákkal. Kezdetben azt hittem, talán egy tudathasadt állapot fog eluralkodni rajtam. De végül is Rubovszky György kollégámmal, képviselőtársammal sikerült egy olyan megoldást kitalálnunk, ami a jogharmonizáció folyamatába is be leillik, másrészt pedig nem sérti az ügyvédi szervezetet, főleg az ügyvédi szervezet autonómiáját. Itt arról van szó, hogy az ügyvédi szervezeten belül az ügyvédség, az ügyvédek ellen lefolytatott fegyelmi eljárásoknál eddig a fegyelmi eljárások kamarán be lül, az ügyvédek által alakított fegyelmi tanács kebelén belül folytak le, és nem volt felülvizsgálatnak helye. Az emberi jogokról és alapvető szabadságjogokról szóló deklaráció azonban mintegy kötelezővé teszi a magyar jogalkotás számára is, hogy a törvén yalkotás során iktassa a különböző törvényekbe ezeket az elvárásokat. A törvényjavaslat lényegében egyfokú perorvoslatot tesz lehetővé, első fokon az Ügyvédi Kamara fegyelmi tanácsa jár el, másodfokon pedig az Országos Ügyvédi Kamara olyan tanácsa, amelyne k csak két tagja ügyvéd, három tagja pedig választottbíró. Lényegében ez garancia arra, hogy az ügyvédi fegyelmi ügyekben nem születhet törvénysértő határozat, mert kívülálló és semleges személyek részvétele és túlsúlyuk a fegyelmi tanácsban biztosítja, ho gy elfogulatlan döntések születnek. Azonban sérti az ügyvédek autonómiáját. Valamennyi szerveződésnél, legyen az gazdasági, gazdálkodó vagy társadalmi szerveződés, végül is a fegyelmi ügyek általában hivatalon belül, házon belül intéződnek el. Megoldási ja vaslatunk az - és a törvény előterjesztett szövegével kapcsolatos módosító indítványunk arra irányul , hogy az ügyvédi szervezeten belül ne záródjék le ugyan a fegyelmi eljárás, de első és másodfokon az ügyvédi szervezet kebelén belül dolgozók tárgyalják a fegyelmi
