Országgyűlési napló - 1994. évi őszi ülésszak
1994. november 21 (35. szám) - A magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1991. évi XC. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. PUSZTAI ERZSÉBET (MDF):
2126 Felvethető az is: ha a kormány bízik abban, h ogy belátható időn belül sikerül beindítani a gazdasági növekedést, akkor miért nem támogatja a négy, öt vagy legalább hatéves időre lekötött befektetéseket is, hiszen ezekre is szüksége lenne a gazdaságnak? Arról is diszkréten hallgat a javaslat, hogy a t őkeszámlavezetést sem fogják ingyen végezni a pénzintézetek, ami még tovább csökkenti az ilyen megtakarítások vonzerejét. A kamatadó eltörlésével és az osztalékadó csökkentésével viszont a már eddig megtakarított, felhalmozott vagyonokat támogatja az álla m. Vagyis nem az új, hanem a régi megtakarításokat. Érvényesül tehát az a mondás- bár eredetileg egész másra vonatkozott , hogy akinek van, annak még adnak is. Mivel az adótábla változatlan marad, ha a jövedelmek lényegesen nem emelkednek 1995ben, a várh ató áremelkedések miatt fokozatosan elérhetjük, hogy már a 40 vagy 44%os adókulcsban adózók sem tudnak semmit megtakarítani, feltéve, hogy nem milliókat keresnek. Összefoglalva: úgy látom, hogy a magánszemélyek jövedelemadójára vonatkozó törvény módosítás ára benyújtott javaslat nem szolgálja azokat a célokat, amelyeket az előterjesztés kitűz. Újra felhívnám a figyelmet az emberi erőforrásokba történő befektetések segítésének szükségességére. Itt többször elhangzott a családok helyzetére való utalás. Sokan fölvetik és érzelmi kérdést csinálnak ebből. Én a fölszólalásomban azt szerettem volna hangsúlyozni, hogy a családok támogatása nem érzelmi és nem szociálpolitikai, hanem a modernizáció megalapozását szolgáló alapvető gazdasági kérdés. 1994 a család éve. T öbben beszéltek itt már a családi adózás rendszeréről. Én is úgy gondolom, hogy ezt az évet föl kellett volna arra használni, hogy legalább a családi típusú adórendszer kidolgozása megkezdődjék. Engedjék meg, hogy végül én is csatlakozzam a Házban most div atossá váló szokáshoz, és a kormány, valamint a pénzügyminiszter úr figyelmébe ajánljak egy idézetet, amelyet Balázsházy János "A háztartás és a mezei gazdaság tudománya" című, 1838ban, tehát 156 évvel ezelőtt megjelent könyvében találhatunk. Ez az idézet nekem mint mezőgazdásznak, különösen kedves, és így szól: "Én úgy tekintem a nemzetet, mint egy erdőt, amelyben az egyes fákat az egyes családok teszik, a sarjadzásokat pedig a gyermekek. Mennél erősebbek, egészségesebbek az erdőben a fák és a sarjadzások , annál szebb, derekabb az erdő is. A nemzet is annál erősebb, minnél több jólétben élő családok léteznek körében." Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Megköszönöm Szakál Ferenc képviselő úr felszólalását. Megadom a sz ót Pusztai Erzsébetnek, a Magyar Demokrata Fórum képviselőjének. Egyidejűleg átadom az elnöklést Kóródi Mária alelnök asszonynak. (Az elnöki széket dr. Kóródi Mária alelnök foglalja el.) DR. PUSZTAI ERZSÉBET (MDF) : Elnö k Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársak! Az adótörvényekkel kapcsolatosan kaptunk a Pénzügyminisztériumtól egy tájékoztatót, amely összefoglalja az adótörvények módosításának lényegi elemeit. A személyi jövedelemadóval kapcsolatban megfogalmazza, hogy az 1994. évben bekövetkezett reáljövedelemnövekedést egyszeri alkalommal, 1995ben az adóintézkedések visszakorrigálják. Vagyis ez azt jelenti, hogy nő a lakosság, a bérből és fizetésből élők adóterhe. A legfontosabb intézkedések közül kiemelek néhá nyat: a Társadalombiztosítási Alapoknak fizetett járuléknak jövőre csak 25%a vonható le az adóalapból; megszűnik a fogyatékos, ámde dolgozó személyek havi háromezer forintos adóalapcsökkentése; megszűnik a gyermekek és eltartott, súlyosan fogyatékos sze mélyek után járó adókedvezmény, ellentételezésképpen évi 7200, azaz havi hatszáz forint vonható le az adóból azoknál, akik jövedelme nem éri el a havi negyvenezer forintot.
