Országgyűlési napló - 1994. évi őszi ülésszak
1994. november 21 (35. szám) - Namszraidzsavin Luvszandzsav, Mongólia igazságügy-minisztere és kísérete köszöntése - A Magyar Köztársaság 1995. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. TAKÁCS PÉTER (MDF): - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. KÁDÁR BÉLA, a költségvetési és pénzügyi bizottság kisebbségi véleményének előadója:
2091 az általános vitára való alkalmasságot nem kérdőjelezik meg, de jól hasznosíthatók, és kell is hogy hasznosítsuk őket a további jogalkotói munkában. Véleményünket és döntésünket a szavazás utáni ÁSZvélemény is megerősítette. Az 1995. évi költségvetési t örvényjavaslat szakmailag nem rosszabb a korábbi évek javaslatainál, de sajnos nem hagyhatta figyelmen kívül azokat a körülményeket, amelyek 1994re hazánkban kialakultak. Örömünkre szolgált volna, ha kedvezőbb körülmények között, a társadalom tagjainak re ális igényeit jobban kielégítő költségvetést ajánlhatnánk elfogadásra. Abban a reményben ajánljuk ezt a mostani tervezetet általános vitára, hogy a majd elfogadásra kerülő törvény végrehajtása hozzásegít ahhoz is, hogy előbbi szándékunk valóra váljon. Kösz önöm figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Köszönöm Varga Józsefnek, hogy a költségvetési bizottság többségi álláspontját ismertette. Megadom a szót Takács Péternek, aki a bizottság kisebbségi álláspontját ismerteti. DR. TAKÁCS PÉTER (MDF) : Elnök Asszony! Kádár Béla bizottsági elnök úr fogja ismertetni a kisebbségi véleményt. ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Köszönöm. Megadom a szót Kádár Béla úrnak. DR. KÁDÁR BÉLA , a költségvetési és pénzügyi bizottság kisebbségi véleményének előad ója : Köszönöm a szót, elnök asszony. A költségvetési bizottságban igen heves vita folyt a benyújtott költségvetéstervezetről, és ennek végkonklúziójaként a kisebbségi álláspont nem tartotta alkalmasnak a benyújtott tervezetet általános vitára. Ennek fő, e gy szóval meghatározható oka az általános összhanghiány volt. Összhanghiány a költségvetési törvénytervezet és az általános államháztartási törvény által szabályozott jogi környezet között. A kisebbségi álláspontot kialakító képviselők nehezményezték, hogy túl nagy számban nem felel meg a benyújtott tervezet az államháztartási törvény előírásainak, így jogszerűségi, törvényességi előfeltételeket nem elégít ki, hiszen adós marad például több olyan lényeges elemmel, mint például az Alkotmánybíróságra vonatkoz ó költségvetési fejezetben az Alkotmánybíróság elnökének állásfoglalásával. Adós marad például a bíróságokra vonatkozó költségvetési fejezet jogszerűségével. Nem nyújtott be hatásmechanizmusvizsgálatokat ez a költségvetéstervezet. (15.10) A bizottság tag jai nem kaptak megfelelő információkat olyan törvényekről, amelyek a jövő évi gazdasági folyamatokat ugyancsak befolyásolják, a költségvetéstervezet készpénzként terjesztette elő például a privatizációs bevételek nagyságrendjét anélkül, hogy az erre vonat kozó törvényjavaslatot a parlament jóváhagyta volna. A kisebbségi álláspont képviselői kifogásolták azt, hogy a költségvetési tervezet az új belső strukturális változtatások nyomán nem ad megfelelő áttekinthetőséget, a döntéshozók nem kapnak megfelelő info rmációkat ahhoz, hogy ebben a helyzetben felelősen tudják elbírálni a költségvetés különféle tartalmi elemeit. De ezek tulajdonképpen a jogi környezet és a költségvetéstervezet tartalmi elemei közötti összhanghiányt, szövegezési, eljárási kifogásokat tükr öztek, az információ és az áttekinthetőség hiányát. Lényeges észrevételek fogalmazódtak meg azonban a költségvetés tartalma és a jelenlegi gazdasági helyzet megítélése közötti összhanghiány kapcsán. A kisebbségi álláspont képviselői hangsúlyozták, hogy a j elenlegi gazdasági helyzet nem indokol olyan egyoldalú és nagyméretű belföldi felhasználásszűkítést, amely ebben a költségvetésben tükröződik. Ez a helyzetmegítélési eltérésen alapuló összhanghiány magyarázza azt, hogy a költségvetés kitűzött céljai és a z ország előtt
