Országgyűlési napló - 1994. évi őszi ülésszak
1994. november 21 (35. szám) - A Házbizottság ajánlása a Magyar Köztársaság 1995. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat tágyalási időkeretének felosztásáról: - A Magyar Köztársaság 1995. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. BÉKESI LÁSZLÓ pénzügyminiszter:
2080 kezesség érvényesítésére jövőre a kiadási főösszeg 1,2%a fordítható, ami viszont háromszorosa a '92esnek. A legjellemzőbb változás: az adósságszolgálatkamattérítés a kiadások több mint egyharmadát köti le jövőre, míg ez a teher '92ben csak 19% volt. Tisztelt Országgyűlés! Az expozé során többször fogok utalni az Állami Számvevőszék vizsgálati jelentésére. Tájékoztatom a tisztelt Házat, hogy még ezen a héten benyújtjuk azt a kiegészítő jegyzéket, amely tételesen válaszol az Állami Számvevőszék javaslataira és pontosítja az ered eti törvényjavaslatot. Az Állami Számvevőszék javaslata alapján felkérem a Magyar Nemzeti Bank elnökét, hogy tájékoztassa az Országgyűlést az MNB '95re tervezett monetáris politikájáról. Elfogadom a központi költségvetési szervek használatában, illetve ke zelésében lévő ingatlanok értékesítésében, bérbeadásában, az ezekből származó bevételek felhasználásában évek óta kialakult hiányosságokra utaló megállapításokat. Egyetértek azzal a javaslattal is, hogy a kincstári vagyonra vonatkozó törvény megszületéséig az ingatlanvagyonnal történő gazdálkodás engedélyezési eljárását szigorítani kell. Azzal sem vitatkozom, hogy a társadalombiztosítási alapoknak a központi költségvetés forgóalapjáról történő leválasztása január 1jével még nem valósulhat meg. Javaslatunk szerint az alapok 1995. június 30áig korlátozottan továbbra is igénybe vehetik a költségvetés forgóalapját. A tbönkormányzatok önálló és felelős gazdálkodásának feltételeit azonban jövőre meg kell teremteni. Az államháztartás nem viselheti tovább korlátl anul a kiegyensúlyozatlan tbgazdálkodás terheit. A világkiállítás lemondásáról a közelmúltban hozott döntést a parlament. Ez a törvény úgy rendelkezik, hogy a Világkiállítási Alap ez év december 31ével szűnjön meg. Az Alap pénzeszközeirő l 1995. december 31éig el kell számolni. Tekintettel arra, hogy a Világkiállítási Alap a költségvetéstől mindig is elkülönítetten működött, ezt a helyzetet továbbra is célszerű fenntartani, hiszen az alap maradványából kell finanszírozni az esetleg évekig elhúzódó, világkiállítással összefüggő költségeket. Ennek módja a letéti kezelés lehet, amelyről a Pénzügyminisztérium biztosítani tudja a teljes körű elszámolást. Tisztelt Ház! A szűkre szabott jövő évi lehetőségek között a költségvetés egyik kiemelt ter ülete az agrárgazdaság támogatása. Az élelmiszergazdaság területén gazdálkodó szervezetek folyó termelését, reorganizációját 63,4 milliárd forint összegű támogatás segíti, míg a mezőgazdaság és erdőgazdálkodás fejlesztési céljainak megvalósításához 11,6 m illiárd forinttal járul hozzá a költségvetés. A támogatások több mint felét, 42 és fél milliárd forintot - amiből az exporttámogatás 35 milliárd, az agrárpiaci támogatás pedig 7 és fél milliárd - jövőre is az agrártermékek piacra jutásának elősegítésére ja vasoljuk felhasználni. Az agrártermelés költségeit csökkentő támogatással ugyanakkor - ezek előirányzata 27%kal haladja meg az ez évit - az agrártermelők hitelhez jutását, hitelterheinek mérséklését, illetve energiaköltségeik, valamint műtrágya- és növény védőszerköltségeik csökkentését akarjuk segíteni, ösztönözve egyben a termelőket a minőségi szaporítóanyagok felhasználására is. A reorganizációs program jövő év végi folytatásához rendelkezésre bocsátott 6 és fél milliárd forint pedig komplex módon járul hozzá a kihasználatlan vagyontárgyak gazdaságos újrahasznosításához, az önálló, a vagyont ténylegesen működtető egységek kialakításához. A Mezőgazdasági Alap keretében megvalósítandó célkitűzéseket jövőre 9 milliárd forinttal javasoljuk támogatni azzal, h ogy - az ez évitől eltérően - ez az alap nyújt fedezetet az elmaradott térségek kedvezőtlen adottságú mezőgazdasági termelőinek támogatására is. A támogatási összeg több mint 60%a a mezőgazdasági beruházások megvalósítását ösztönzi, közel 20%a pedig a ke dvezőtlen adottságú termelők számára áll majd rendelkezésre. A mező- és erdőgazdasági infrastrukturális beruházások megvalósításához 1,6 milliárd forint támogatást terveztünk; 1 milliárd forinttal javasoljuk támogatni az erdőszerkezetátalakítás kormányzat i programjának megvalósítását. A bányászat helyzetében kialakult nehézségek kezelésére a kormány jelentős forrásokat biztosít. A szénbányászat szerkezetátalakítása során a bányabezárások finanszírozása továbbra is központi költségvetésből történik. Erre a célra jövőre 3,1 milliárd forintot irányoztunk elő. Az