Országgyűlési napló - 1994. évi őszi ülésszak
1994. november 21 (35. szám) - A Házbizottság ajánlása a Magyar Köztársaság 1995. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat tágyalási időkeretének felosztásáról: - A Magyar Köztársaság 1995. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. BÉKESI LÁSZLÓ pénzügyminiszter:
2074 ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Soron következik a Magyar Köztárs aság 1995. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának megkezdése. Az előterjesztést T/210. számon, az Állami Számvevőszék kapcsolódó véleményét T/210/1. számon, a bizottságok ajánlását pedig T/210/316. számon kapták kézhez képviselőtár saim. Megadom a szót dr. Békesi László pénzügyminiszter úrnak, a napirendi pont előadójának. DR. BÉKESI LÁSZLÓ pénzügyminiszter : Köszönöm, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! A beterjesztett törvé nyjavaslatnak bonyolult feladatot kell megoldania, gyakran egymásnak ellentmondó igényeket kellene kielégítenie. Ez megnehezítette összeállítását és kiélezte a vitákat. Mindezek miatt a szokásosnál hosszabb expozét kell mondanom, amely az átlagosnál több i nformációt és indokolást tartalmaz. Ezért kérem képviselőtársaim türelmét és megértését. A közelmúltban elfogadott 1994. évi pótköltségvetés, a '95. évi költségvetési törvényjavaslat benyújtási határidejét az államháztartási törvény 52. §a (1) bekezdésébe n foglalt rendelkezés egyszeri feloldásával 1994. október 31ére módosította. A kormány ezen a napon benyújtotta az 1995. évi költségvetési törvényjavaslatot a tisztelt Háznak. Az egyhónapos határidőmódosításért már előzetesen is sok ellenzéki bírálat ért e a kormányt. Volt aki azt hangoztatta, hogy a pótköltségvetés helyett jobb lett volna az időt és az energiát a '95ös költségvetés kidolgozására fordítani. Nem igazán helytálló érvelés ez. A pótköltségvetés nélkül közel 40 milliárd forinttal nagyobb lenne az államháztartás ez évi hiánya és 400 millió dollárral a folyó fizetésimérlegdeficit. Ez önmagában is indokolná a pótköltségvetést. Ennél is nyomósabb ok, hogy a csökkentett, sőt - mint arra már többször rámutattam - az eredetileg tervezett deficit is a lig finanszírozható. A magasan tartott kamatszínvonal és a növekvő bérek mellett emelkedő megtakarítások sem fedezik a hiányt. A költségvetés ma is napi likviditási gondokkal küzd, és óriási árat fizet magas kamatok formájában azért, hogy a költségvetés és a társadalombiztosítás kiadásait fedezni tudja. Ez az oka annak, hogy rohamosan nő az adósságállomány, hogy jövőre az adósságszolgálati kiadások már nemcsak a megtakarításokat szívják el a gazdaságtól, hanem a folyó költségvetési kiadások egy részét is ki szorítják. Igaz az a bírálat, hogy nagyobb kiadáscsökkentésre lett volna szükség az idén a költségvetésben és a tbalapokban egyaránt; miként az is igaz, hogy a jóváhagyott eredeti költségvetési hiány eleve túlméretezett. A kompromisszumok csak ekkora lépé st tettek lehetővé - konszenzus mellett. Ebből valóban tanulnunk kell. Ma már nincs tere a lehetőségeinket túllépő megállapodásoknak. A '95ös költségvetés tervezését a kormánynak nulláról kellett indítania. Rohammunkában és nehéz körülmények között folyt a tervezőmunka. Egyre romló egyensúlyi pozíciók mellett kellett megalapozni a jövő évi költségvetést, előkészíteni a stabilizációt és a modernizációt szolgáló strukturális átalakulás feltételeit. Elismerés illeti a Pénzügyminisztérium és más tárcák szakért őit, dolgozóit, valamint a kutatóintézeteket, hogy ilyen körülmények között egyáltalán tárgyalható törvénytervezetet nyújthatott be a kormány a parlamentnek. Köszönettel tartozik a kormány az Országgyűlésnek, valamennyi képviselőtársamnak, hogy vállalják a gyorsított, megfeszített munkát a költségvetés ez évi jóváhagyása érdekében. Külön szeretném megköszönni az ellenzéki pártok felelős, konstruktív magatartását ez ügyben. Ugyancsak nagy segítséget adott az Állami Számvevőszék a költségvetési törvény idei m egtárgyalásához azzal, hogy felgyorsította a jövő évi költségvetési törvényjavaslat ellenőrzését.
