Országgyűlési napló - 1994. évi őszi ülésszak
1994. november 16 (34. szám) - A szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Salamon László): - LAKATOS ANDRÁS (MSZP): - ELNÖK (dr. Salamon László):
2057 Képviselő asszony azzal kezdte, hogy mind a ketten ugyanazt akarjuk, szövetkezeteket, csak valószínűleg más módon. Meg kell mondjam, valóban más módon, hiszen nem azonosak a gondolataink, és itt egyetlenegy résszel szeretnék nagyon röviden foglalkozni, a kívülállókkal, hiszen ő is foglalkozott ezzel a témakörrel, mint minden ellenzéki képviselő. Úgy akarják feltüntetni ezt a kategóriát - úgymond , mintha ők lennének azok a szegény emberek, akik vagyont kaptak, de mi nem engedjük, ho gy kivigyék azt a vagyont és tudjanak vele valamit kezdeni. Nem ártana, ha szövetkezetekben járva és megfigyelve és adatokat gyűjtve tapasztalhatnák azt a tényt, hogy a mai kívülállók túlnyomó, döntő többsége soha semmilyen vagyont nem vitt be a szövetkeze tbe. (Egy hang jobbról: Ez nem igaz!) Ismétlem, túlnyomó többsége. A kívülállókról beszélek. Tessék meggyőződni róla! Ugyanis a kívülállók egy része az a kívülálló, aki korábban szövetkezeti tag örököse volt - a tag elhalt és az örökös kapja ; a másik kat egória meg az a kívülálló, tisztelt ellenzéki képviselő urak, aki legalább öt évet dolgozott a szövetkezetben - mondjuk 1968tól 1973ig , és utána elment. S azt is meg kell nézni, hogy ezek a tagok hogyan lettek tagok. Ugyanis korábban alkalmazottakból l ett nagyonnagyon sok tag, akik soha nem vittek be semmit a szövetkezetekbe, tehát nem vagyonnal léptek be. S hogy ezek a vagyont nem vihetik ki? Én azt hiszem, ez egy természetes folyamat. Köszönöm türelmüket. (Taps a bal oldalon.) ELNÖK (dr. Salamon Lász ló) : Köszönöm. Kétperces viszonválaszra megadom a szót Lakatos András képviselő úrnak, a Magyar Szocialista Párt frakciójából. LAKATOS ANDRÁS (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Nem tudom, hogy Farkas Gabriella hol szerezte gyakor lati tapasztalatait, mely szövetkezetben, nem is ez az érdekes, de állíthatom, hogy az, miszerint így hívják össze a közgyűlést, nem általános, nem volt általános, még ha el is fogadom, hogy esetenként előfordul. Valószínű az ön közreműködésével, ha ez önö knél így ment, mert a jogtanácsos csak beleszólt ebbe valamilyen módon. (Derültség a bal oldalon.) Ez az egyik megjegyzésem. A másik megjegyzésem. Nagyon szeretném kérni, úgy, mint aki tizenhat évet dolgozott a szövetkezetben is, s aki ma is naponta találk ozik szövetkezeti tagokkal, higgyük már el végre, hogy a szövetkezeti tagok tudják mit akarnak, és milyen eszköz áll rendelkezésükre. Higgyük már el végre, hogy felelősséget éreznek a közös vagyon iránt is, illetve az üzletrészük iránt is. És ne akarjuk mi ndenáron bebeszélni nekik, hogy nekik ki kell válni, nekik szét kell menni, hogy ez nem működőképes. Ez nagyonnagyon téves és hamis állítás. Annál is inkább, mert a törvény elfogadása óta lett volna lehetőség bizonyítani, hogy ez a társadalomban tömeges i gény. Nem így történt. Nincs befejezett ilyen módon való kiválás. Ma sincs. Ezért tehát azt gondolom, hogy egyértelműen - nem a választással, hanem azzal, hogy nem történt tömegesen, sőt példaértékűen sem ilyen jellegű kiválás - bizonyították az emberek, h ogy az egyéni gazdálkodásra ilyen módon és tömegesen nincsenek felkészülve; nem olyan ma a jogi és közgazdasági környezet, amelyben ezt lehet vállalni; a biztonságérzet igazából a jól működő, békén hagyott szövetkezetekben lehet. S ha igaz, hogy ki tudták alakítani az elmúlt húsz év alatt egy történelmi folyamat révén a működőképességet, akkor most is ki tudják. Még egy dolgot. Én is mindenkinek felhívom a figyelmét, aki még ki akar válni: valóban itt a törvényes lehetőség december 31ig akkor is, ha a módo sítást a parlament elfogadja. Köszönöm szépen. (Taps a bal oldalon.) ELNÖK (dr. Salamon László) : Köszönöm. Soron kívül megadom a szót Torgyán József képviselő úrnak, a Független Kisgazdapárt frakcióvezetőjének. (13.10)
