Országgyűlési napló - 1994. évi őszi ülésszak
1994. november 16 (34. szám) - A szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - DR. SZAKÁL FERENC (KDNP): - ELNÖK (dr. Salamon László): - ECSŐDI LÁSZLÓ (MSZP): - ELNÖK (dr. Salamon László): - DR. SÜMEGHY CSABA (Fidesz):
2048 általában mindazok az egzisztenciához szükséges anyagi és egyéb feltétel ek, amelyek nélkül gazdaságot teremteni nem lehet. Szeretném elmondani: az alapvető gond ott volt - és erről nem beszélt senki, aki védte a régi szövetkezeti törvényt , hogy egy nagyon jó szövetkezeti törvény született akkor. Ez egyeztetve volt az érdekké pviseletekkel, egyeztetve volt az akkor parlamentben ülő hat párttal. Ez a törvény azonban, sajnálatos módon, nem került elfogadásra, mert egy - számunkra mai napig is furcsa - egyezség során az akkori kisgazdák - Torgyán úr, bocsánatot kérek: nem a Függet len Kisgazdapártról beszélek, hanem arról a harmincháromharminchat emberről, akik akkor a kisgazdapárt nevét használták... (Derültség. - Taps a Kisgazdapárt soraiban.) Szóval ezek kötöttek egy kompromisszumot, amivel olyan idegen elemek kerültek a szövetk ezeti törvénybe, amelyek ma is éreztetik hatásukat. Hogy mást ne mondjak: az alapjogszabály, a szövetkezeti törvény kimondja, hogy osztatlan vagyont kellene létrehozni a szövetkezeti célokra, tehát a nyugdíjasok segélyezésére, az elesettek segélyezésére st b. - mert hiszen azért szövetkezet, azért nem tőkeérdekeltségű társaság. Természetesen az alku után ez az alap már szóba se jött, így nem volt kompatibilis - vagyis egymáshoz illeszthető - a két törvény, és tulajdonképpen ez a helyzet a mai napig is megold atlan. Azért, nehogy véletlenül a kormány azt higgye, neki nem szól a bírálat... (Derültség a bal oldalon. - Közbeszólás: Egy percig sem hitte!) ..., el kell mondanom, hogy a meghirdetett programnak megfelelően elvártuk volna azért, hogy a szövetkezeti törvény módosítása ne ilyen legyen. Azt hiszem, teljesen világos és tiszta - több képviselőtársam hangsúlyozta már , hogy a szövetkezeti törvényt alapjaiba n kell módosítani. Ez egy "prostituált" törvény - ezt világosan el kell mondani: se nem szövetkezeti törvény, se nem gazdasági társasági törvény. És ha mi a szövetkezetekről papolunk, akkor szövetkezeti törvényt kell csinálni. Az más kérdés, hogy a szövetk ezeti ágazatoknak különkülön a sajátosságoknak megfelelő törvényt kell csinálni, vagy egyben kell ezt a szövetkezeti törvényt megalkotni, de mindenféleképpen meg kell szűrni a szövetkezeti törvényt a testidegen részektől, a gazdasági társaságba való átmen etet pedig lehetővé kell tenni. Úgy gondolom, hogy Tokár képviselőtársam félreérthetően nyilatkozott - egyébként van ebben a kérdésben egy közös indítványunk: itt nem arról van szó, hogy a részvénytársasággá való átalakulásnál bármiféle manipuláció történn e a belépni nem kívánkozókkal szemben, hanem arról van szó, hogy az elszámolást ne 15 napon belül kelljen megtenni, hanem arra nagyobb határidő áll rendelkezésre, mert a tőkecsökkentés a jövőben létrehozandó részvénytársaság működőképességét veszélyezteti. Megmondom őszintén, nagyon furcsának tartom, hogy vannak, különösen a mai ellenzék oldaláról, akik ezt a dolgot ellenzik. Nagyon nagy visszhangot váltott ki annak idején, a szövetkezeti mozgalom és a szövetkezeti tagság berkeiben Szabó Iván akkori pénzügy miniszter úr megnyilvánulása, aki többször elmondta, hogy a mezőgazdasági szövetkezeteken kívül és talán még az áfészeken kívül úgy igazán szövetkezeteket nem tud elképzelni, mert ezeknek valamilyen gazdasági társaságban kellene működniük. A furcsa az volt , hogy ez egy kijelentés volt, amivel mi egyetértettünk - de nem így! Egyetértettünk, de úgy, hogy aki szövetkezet akar lenni, annak a tagsága döntse el, hogy ő szövetkezetként akar dolgozni, aki pedig kívülálló akar lenni, döntse el a szövetkezeti tagságg al együtt, hogy kívülálló akar lenni, de aki a gazdasági társasági formát választja, annak lehetővé kell tenni, hogy ebben a formában működni tudjon - márpedig a jelenlegi törvény ezt megakadályozza. Ezt teljesen tisztán és világosan látni kell. Most nem f ogok ötleteket adni azoknak, akik ezt a lépést még meg kívánják tenni, de tulajdonképpen a nyilatkozat megtétele semmit nem ér, és az azonnali elszámolás módja is kijátszható dolog. Ebből következik, hogy ezt a kérdést ennek a törvénynek a tárgyalása során , a módosítások során egyértelműen és világosan rendezni kell. A rendezésen túlmenően rendezni kell a közeljövőben mindazokat az anomáliákat, amiket elmondtam - ami a kívülállókat illeti, ami az üzletrésztulajdonosokat illeti , és ezeknek a kérdéseknek a z egységes rendezését, igenis elvárjuk a kormánytól, és ez a kormány felelőssége, hogy ezeket a törvényeket mielőbb - a már általam is
