Országgyűlési napló - 1994. évi őszi ülésszak
1994. november 16 (34. szám) - A szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - DR. SZAKÁL FERENC (KDNP): - ELNÖK (dr. Salamon László): - ECSŐDI LÁSZLÓ (MSZP): - ELNÖK (dr. Salamon László): - DR. SÜMEGHY CSABA (Fidesz):
2046 Szakál Ferenc képviselő úr, a Kereszténydemokrata Néppártból szintén két percre kért szót. Megadom. DR. SZAKÁL FERENC (KDNP) : Köszönöm szépen. Karakas János képviselőtársamnak válaszolnám. Elnézést kérek, egy kicsit szok atlan nekem, hogy onnan beszéljek és talán félreérthető voltam. Én nem azt mondtam, hogy a MOSZ azt szeretné, hogy társaságokká alakuljanak a szövetkezetek, de itt a Házban és a mezőgazdasági bizottság ülésén és konkrétan abban az általam hivatkozott anyag ban is benne van, hogy a törvényi szabályozást kérik tovább eltolni a társasági szabályozás irányába. Majd külön tisztázzuk - pontosan meg tudom mondani az idézett helyet. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Salamon László) : Köszönöm. Kétperces viszonválaszra mega dom a szót Ecsődi László képviselő úrnak, a Magyar Szocialista Párt frakciójából. ECSŐDI LÁSZLÓ (MSZP) : Köszönöm, elnök úr. Tényleg röviden, hogy Torgyán frakcióvezető úr kérésének is eleget tegyek. Azt hiszem, hogy a szocialista párt nem a szövetkezeti el nököknek ígérte meg az agrárpolitika változtatását, hanem a szövetkezet tagjainak. Én azt hiszem, ha az összes szövetkezet a szocialista pártra szavazott volna, akkor sem jött volna ki ez az arány. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Salamon László) : Köszönöm. Meg adom a szót Sümeghy Csaba képviselő úrnak, a Fiatal Demokraták Szövetsége képviselőcsoportjából. Egyben kérem felkészülésre dr. Faragó Pétert, a szocialista párt frakciójából. DR. SÜMEGHY CSABA (Fidesz) : Elnök Úr! Tisztelt Ház! Szeretném hangsúlyozni, Torg yán úrral ritkán értek egyet, de most nagyon egyetértek. Arra kérem, hogyha lehet, a kisgazda frakció, amíg én hozzászólok, ne vonuljon ki, legfeljebb utána. Elnézést kérek a bevezetésért, de hozzá kell tegyem, hogy nagyon szomorúan hallgattam ezt a vitát, és meg kell mondjam, részben szégyellem is magam. Szégyellem magam azért, mert ez a parlament nemrég, amikor megtárgyalta a kormány programját, ennek ürügyén valamennyi frakció elmondta, hogy munkájában a gazdasági törvénykezést tekinti fő, hangsúlyozott kérdésnek, ennek alá fog rendelni minden politikai és egyéb kérdést, és úgy fogja végezni a tevékenységét, ahogy a választópolgárok tőle elvárják. Nekem a szövetkezeti törvény vitája kapcsán nem ez a véleményem alakult ki. Számomra nagyon sajnálatos, hogy az a politikai vita folytatódik a szövetkezeti tagság és általában a szövetkezetek körül, ami az elmúlt parlamenti időszakban folyt, mert megítélésem szerint az elmúlt parlamenti ciklus egyik szégyene volt a szövetkezeti törvény - hogy miért, azt később el fogom mondani. Nekem sokszor olyan érzésem van egyes felszólalókat hallgatva, hogy tulajdonképpen nem is az érdekli őket, hogy a Magyarországon élő kétmillió, családtagokkal, rokonokkal és hozzátartozókkal együtt mintegy hárommillió ember sorsát hogyan re ndezzük, hanem az, hogy a saját hangját hallja és a saját véleményét mondja el. Úgy gondolom, hogy ezen változtatni kellene, és a gazdasági törvénykezésben a politikát a lehető legminimálisabb részre kell csökkenteni. Mert tulajdonképpen való igaz az a kér dés, amit elmondanak akár balról, akár jobbról, hogy a szövetkezetek valóban kényszerrel szerveződtek, de az is igaz, hogy az első magántulajdon megjelenésének az alapja a szövetkezet volt - különösen a kisszövetkezetek megalakulására gondolva. Itt szeretn ém elmondani, hogy a szövetkezetek valóban - mint előttem 23 képviselőtársam elmondta - világviszonylatban reneszánszukat élik. Az adatok ugyan, amit idéztek, nem pontosak, mert pillanatnyilag már 750 millió ember, tehát ha durván számolok, a Föld lakossá gának mintegy hatoda dolgozik szövetkezetekben, és egy év alatt mintegy 15 százalékos növekedés volt a