Országgyűlési napló - 1994. évi őszi ülésszak
1994. november 16 (34. szám) - A szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Salamon László): - ECSŐDI LÁSZLÓ (MSZP):
2042 Egyetértek Kis Zoltán államtitkár úrral, akinek több nyilatkozata is megjelent, hogy - véleménye szerint - 1996tól vagy a közeljövőben a szövetkezés, a szövetkezetek alakulása reneszánszá t fogja élni. Ezzel tökéletesen egyetértek, mert a magyar mezőgazdaság problémái sem oldhatók meg - nemcsak amiatt, hogy a mostani szövetkezetek mennyire működőképesek , ha újak, nagyobbak, a termékvertikumokban megfelelő erővel rendelkező szövetkezetek n em jönnek létre. Ebből az is következik, hogy olyan törvényre van szükség, amelyben a most még működőképes, valóban fontos szerepet betöltő szövetkezetek megtalálják működésük és további fejlődésük jó feltételeit. Az is elhangzott itt, hogy ez egy öszvértö rvény - illetve én nevezném talán annak, de államtitkár úr is öszvérmegoldásról beszélt. Mi, mezőgazdászok tudjuk, hogy a hibridizáció milyen fontos a mezőgazdaságban. A mezőgazdaság fejlődésének egyik legfontosabb útja volt. Azonban én - az általam ismert vizsgálatok alapján - úgy tudom, hogy a mezőgazdaságban vagy a gazdasági élet területén a hibrid megoldások igazán nem sikeresek. Még a mezőgazdaságban is úgy van, hogy a hibrid szervezetek instabilak. Ezt tapasztaljuk most a szövetkezeteknél, amennyiben szövetkezeti és részvénytársasági vonásaik is vannak. Az előterjesztésben is elhangzott, a MOSZ is követeli, hogy tovább kell módosítani a szövetkezeti törvényt, hogy eltoljuk azt a részvénytársasági vagy a társasági szabályozás irányába. Úgy érzem, hogy e z a folyamat nagyon veszélyes, mert ennek az lehet az eredménye, hogy a mostani szövetkezetek talán jól érzik majd ebben a szövetkezeti törvényben magukat, de végül is nem lesz az országnak olyan szövetkezeti törvénye, amelynek alapján új szövetkezetek kön nyen jöhetnek létre és jól tudnak működni. Mindezek alapján a vitára bocsátott törvénytervezetet nem tartjuk alkalmasnak még a benyújtás indoklásában megfogalmazott célkitűzések megoldására sem, ezért elsősorban szakmai okok miatt nem támogatjuk. A KDNP sz akértői és képviselői viszont készségesen közreműködnek olyan új szövetkezeti törvény megalkotásában, amely egyaránt szolgálja a jelenleg már meglévő, még működőképes és továbbfejlődésre képes szövetkezetek érdekeit és új szövetkezetek létrehozását is. Kös zönöm szépen a figyelmüket. (Taps a jobb oldalon.) ELNÖK (dr. Salamon László) : Köszönöm. Megadom a szót Ecsődi László képviselő úrnak, a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportjából. Egyben kérem felkészülésre Sümeghy Csaba képviselő urat. ECSŐDI LÁSZLÓ ( MSZP) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Alig kezdődött el a szövetkezeti törvény módosításának vitája, a kormánypártok és az ellenzék között máris éles ellentét merül fel. Pedig miről van szó? Ez a törvényjavaslat csak annyit változtat az előz ő törvényen, hogy ideológiai megközelítés helyett emberléptékűvé próbálja tenni a törvényt, és lehetőséget ad arra, hogy a mezőgazdasági szövetkezetek végre zavartalanabbul működhessenek. Megszünteti azt a bizonytalanságot, ami a szövetkezetek fölött lebeg ett. A szövetkezeteket is besorolja azon társaságok közé, amelyek működhetnek. Eddig is csak a mezőgazdasági szövetkezeteket sújtotta ez a törvény. Miért nem lehet a kft.kből, illetve a részvénytársaságokból kivinni a vagyont? Azért, mert akkor megszűnik a működés lehetősége, nem tudnak működni. A világon sehol nincs érvényben olyan törvény, ahol piacgazdaság működik, hogy a működő vagyont lehet kivinni tárgyi eszközökben, hanem el lehet adni, ki lehet válni egy társaságból, hogy eladja azt a vagyont, ezér t azt hiszem, a szövetkezetek is abban érdekeltek, hogy az üzletrészek versenyképesek legyenek. Ez a tervezet egy kis lépést tesz abba az irányba, hogy a szövetkezeti tagokat a másodosztályú besorolásból kiemelje. Az elmúlt négy évben a kormány igyekezett a szövetkezeti tagságról megfeledkezni, illetőleg másodosztályú állampolgárrá besorolni. A mezőgazdaságot érintő törvényalkotásban ez tettenérhető. Itt gondolok a földek kiméréséről rendelkező törvényekre, és gondolok a vagyonnevesítésre, ahol minden öt év et ledolgozó ember üzletrészt kapott. Ezt miért nem
