Országgyűlési napló - 1994. évi őszi ülésszak
1994. november 16 (34. szám) - A szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Salamon László): - BOGÁRDI ZOLTÁN (MDF): - ELNÖK (dr. Salamon László): - DR. SZAKÁL FERENC (KDNP):
2038 A törvénymódosítás benyújtásának és sürgős tárgyalásának szükségességét a kormány azzal indokolja, hogy, idézem "mielőbb kiiktatásra kerüljenek a törvényből a nemzetközi szövetkezeti elveknek ellentmondó, a mezőgazdasági szövetkeze teket diszkrimináló rendelkezések". Ez az indoklás csaknem szó szerint megegyezik a kormányprogramban a szövetkezeti törvény, úgymond, legutóbbi módosításának felülvizsgálatára vonatkozó megfogalmazással. Az indoklással kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy mind a törvényjavaslat előterjesztésében, mind a kormányprogramban vitatható az előbb idézett megfogalmazás. Elsősorban azért, mert a szövetkezetekről szóló 1992es I. törvény eredetileg is számos olyan rendelkezést tartalmazott, amely ellentmond a nemzet közi szövetkezeti elveknek, és nemcsak a legutóbbi módosítás során kerültek ilyenek a törvénybe. A legutóbbi módosítás alatt az indoklás nyilvánvalóan az 1994. évi XXXXIV. törvényre gondol, amelyet az Országgyűlés 1994. április 7én fogadott el. A nemzetkö zi szövetkezeti elveknek ellentmondó rendelkezések azért szerepelnek a szövetkezeti törvényben, mert a Magyarországon működő mezőgazdasági és más szövetkezetek eleve eltérnek mind szervezeti felépítésükben, mind alapvető célkitűzéseikben és működési módjuk ban nemcsak a nyugati országokban általánosnak mondható szövetkezeti formáktól, hanem a többi volt szocialista ország szövetkezeteitől is. Mivel az 1992. évi I. törvény ezt az állapotot veszi alapul, és nem egy elvi vagy a nemzetközi gyakorlatban általános nak tekinthető szövetkezeti modellt fogalmazott meg, a nemzetközi szövetkezeti elvekkel ellentétes rendelkezések nem iktathatók ki a törvényből, sem ezzel a módosítással, sem további módosítással sem, mert ahhoz a meglévő szövetkezeteknek olyan átalakulásá ra lenne szükség, ami gyakorlatban megvalósíthatatlan. A most vitatott törvényjavaslat tehát az indoklásban szereplő célkitűzésnek eleve nem tehet eleget. Ez tükröződik a mezőgazdasági bizottság ajánlásában is, amely a kormány indoklásával szemben szűkebb értelmű megfogalmazással él, amennyiben a jelen törvénytervezetet úgy minősíti, hogy az elsősorban kritikai és érdekkiegyenlítő szabályozásra korlátozódik, valamint néhány diszkriminatív szabályt kíván elhagyni. Véleményem szerint a törvénytervezet három l ényegi problémát érint: a külső üzletrésztulajdonosok jogait, a szövetkezeti közgyűlés határozatképességének kritériumait és a szétválás egyes kérdéseit. Ami a kívülálló üzletrésztulajdonosokat, illetve a javasolt módosítást illeti, a javasolt módosítás lényegében nem old meg semmit a problémával kapcsolatban. A szövetkezeti üzletrész mint intézmény önmagában is, a kívülálló, nem tagi üzletrésztulajdonosok megléte pedig különösen, eleve eltér a szövetkezetek nemzetközi elveitől. Ez sajátos magyar helyzet , amely súlyos gondja a szövetkezeteknek, és természetszerű, hogy a jelen törvénytervezet nem oldhatja meg, nem is várom el tőle. Azt viszont, hogy az üzletrésztulajdon egytized részével rendelkező tulajdonosok bármely közgyűlésen vagy csak az éves közgyű lésen tehetneke javaslatot a napirendre, én nem érzem olyan lényeges kérdésnek, ami miatt most törvénymódosításra lenne szükség. Ha a jelen törvénytervezet indokoltságát olyan szempontból vizsgáljuk, hogy megfelele a szövetkezetek által szükségesnek tart ott változtatásoknak, akkor is megállapíthatjuk, hogy a törvénytervezet nem tesz eleget ennek a követelménynek. Ez már több fölszólalásban itt is elhangzott, amennyiben a szövetkezetek, illetve az érdekképviseletek szélesebb körű módosítást tettek volna va gy kívántak volna. A legbefolyásosabb és legaktívabbnak nevezhető nagy érdekvédelmi szervezet, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége az érdekképviseletnek A kormány agrárprogramjával kapcsolatos javaslatai és értékelése című kiadványá ban a VI. fejezetben a tulajdonváltás végrehajtása során keletkezett problémák rendezése érdekében szükségesnek tartja az alábbiakat: 1. Meg kell szüntetni a mezőgazdasági szövetkezeteket hátrányosan érintő szabályokat, kiemelten a település szerinti szétv álásának egyoldalúan a kisebbségi döntéshez kötését.
