Országgyűlési napló - 1994. évi őszi ülésszak
1994. november 16 (34. szám) - A szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. KIS ZOLTÁN (SZDSZ): - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - BERREGI ISTVÁN (FKGP):
2032 hozzá, az kérdezi, hogy a mi vagyonunkat akarják szétosztani, hogy gondolják ezt... Uraim, ezen kellene gondolkodni! Nem titkolt szándékuk az előterjesztőknek a valódi cél, amit hangsúlyozottan ki is emeltek: a szövetkezeti vagyon egybentartása. Meddig? És mennyi áldozatot kell még hozni a társadalomnak a gyenge termelőszövetkezetek fennmaradásáért? Tessék elhinni, hogy ami jó szövetkezet, azt nem kell bántani - mi is azt mondjuk , azok működjenek. De amelyik gyenge, ahol ki akarnak lépni - azt hiszem, a támogatásból lassan elég lesz, mert valóban elmerülünk az adósságban. Köztudott: a hatalmas adóss ág összegéből jelentős felhasználók voltak a szövetkezetek. Nem kaptake nagy segítséget a szövetkezetek, amikor a használatukban lévő földek kárpótlása, elárverezése során megkapták a kárpótlási jegyeket további felhasználásra, mintegy 2030 milliárd fori nt értékben. Lényegében, uraim, semmi közük nem volt hozzá - tessék nekem elhinni! Használták sok állampolgár földjét 2030 éven keresztül ingyen, még földhasználatot, földjáradékot sem fizettek érte. Most, hogy megkapta jogos tulajdonosa, az állam kifizet te a szövetkezetnek azt, ami sosem volt az övé. Szomorú vagyok, hisz' nem látni a kormány legkisebb törekvését sem a magántulajdon védelmére. Vagy nem is akar a kisemberek védelmében cselekedni, még a jogos tulajdonuk esetében sem? Elgondolkodtató, hogy sz inte a szemünk előtt lettek - talán a jelenlévők közül is - többen több tíz- vagy százmilliós vagyon kezelői vagy éppen tulajdonosai, míg ezt a sokszor becsapott, félrevezetett, sokat dolgozott réteget még a sajátjától is igyekeznek megfosztani. Nem vagyok szövetkezetellenes - lehet, hogy ez nagyon furcsán hangzik az én számból... (Derültség a bal oldalon.) ... , ha a látszat ellene is szól, mégis ellenzem a módosítás elfogadását. Úgy gondolom - és ebben az egy pontban egyetértek az előterjesztőkkel , hogy rövidesen, ha lehet, valóban a '95ös év elején, hozzá kell kezdeni egy átfogó szövetkezeti törvény megalkotásához. Ha ez valóban megvalósul, és valamennyien így akarjuk, akkor kár rövid időre is toldoznifoldozni ezt, ami most van. Ha csak nem azt gondol ják egyesek, hogy a foltozás alatt kicsit gyengül az anyag, és közben jó pár helyen még szét tudják osztanifosztani maguk között az eddig megmaradt kevés vagyont, kft.k, bt.k vagy különböző társaságok révén. Tisztázni kell a törvényben, minél gyorsabban , hogy a szövetkezeti vagyonból kit mi és milyen alapon illet meg. Ha szövetkezeti demokráciáról akarunk beszélni, és ebből valami keveset meg is valósítani, akkor a minimum, hogy minden előzetes megfélemlítés nélkül lehetőséget kell adni azoknak, akik job b és biztosabb jövőt vélnek a szövetkezetből való kilépéssel, ha megkapják a földjüket és a hozzá való vagyonuk megfelelő arányát. Tudom, sokan féltik a szövetkezeteket, hogy széthordják a vagyont. De hány szövetkezet van, ahol a használatában lévő földnek akár a felét is kivitték, de eszközt mégsem akarnak senkinek adni, nehogy boldoguljon. Be akarják bizonyítani a szövetkezetek szükségességét. Pedig jószándékkal, egységes törekvéssel, összefogással igenis ki lehetne emelni a mezőgazdaságot a jelenlegi mél ypontról. Természetesen ahhoz nem ilyen módosításra van szükség. Úgy érezni, a kormány a módosító javaslatával azok szószólójává vált, akik a jelenlegi szövetkezeti vagyont nem a tulajdonosok, inkább egy szűk csoport kezére akarják juttatni. Konkrétan: a 2 1. § (4) bekezdésének a beiktatása arra irányul, hogy üzletrésztőketulajdonosok - a kívülálló üzletrésztulajdonosok is - évente csak egyetlen közgyűlés alkalmával hívhatók össze, a többire nem, nem tudnak belefolyni, beleszólni. Ahol nem vesznek részt, a másik hármon teljesen nélkülük rendelkezhetnek az ő vagyonuk felett, akár el is adhatják. A szövetkezeti törvény 22. §ának (1) bekezdése úgy jó, ahogy van, azzal a módosítással, hogy határozatképtelenség esetén 15 napon belüli időpontra - de nem ugyanarr a a napra - azonos napirenddel újabb közgyűlést kell összehívni. Engem is kiküldtek már, voltam ilyen szövetkezetben: uraim, nem biztos, hogy a következőn, ami egy órával később lesz, akár húszanharmincan is részt vesznek. És akkor valóban akár az egész t agság kizárásával tudnak döntést hozni, és a kormány
