Országgyűlési napló - 1994. évi őszi ülésszak
1994. november 8 (31. szám) - A külföldiek magyarországi befektetéseiről szóló 1988. évi XXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP):
1766 DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP) : Köszönö m a szót, elnök úr. Igen tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! A külföldiek magyarországi befektetéséről szóló törvénymódosítás deklarált célja, hogy versenysemlegességet teremtsen a magyar és a külföldi tulajdonú cégek, vállalatok között, mely célt egy értelműen csak helyeselni lehetne akkor, ha az eszköz, tehát a beterjesztett törvénymódosítás alkalmas volna ennek a célnak az elérésére. A Független Kisgazdapárt álláspontja azonban az, hogy a törvény egy helyes célt deklarált, ugyanakkor azonban a törvén ymódosítás szövege alkalmatlan ennek a deklarált célnak a megvalósítására. Nézzük először, hogy mi a jó ebben az előterjesztésben. Egyértelműen jó az előterjesztésben - és mi ezt nem győzzük eléggé hangsúlyozni , hogy az előterjesztő felismerte, a külföld iek apportbevitele milyen mérhetetlenül tisztességtelen lehetőségeket nyitott, és ezért ennek a tisztességtelen manipulációs lehetőségnek a beterjesztés igyekszik gátat szabni. Hasonlóképpen bölcs felismerés a törvénymódosításban, hogy a külföldiek kárpótl ási jegyekkel való manipulációját is igyekszik a lehetőségekhez képest minél inkább visszaszorítani, ami - úgy gondolom, indokolást nem is igénylően - rendkívül jó célnak tekinthető. (12.40) Ugyanakkor legalább ilyen nagy hibája a beterjesztett törvénymódo sításnak, hogy a magyar tulajdonú vállalatnál az apporthoz nem nyúl hozzá, holott - és itt emlékeztetném a tisztelt Házat, különösképpen azokat a képviselőtársaimat, akik már e korábbi ciklusban is e Ház tagjai voltak - 1992. január 1je az én felfogásom s zerint szomorú nap a magyar jogtörténelemben. Egyrészt ezen a napon lépett hatályba tudniillik az Alkotmánybíróság döntése, amely megsemmisítette a hanyag kezelés vétségét, és ezzel egy büntetőjogi eszköz esett ki az állami tulajdon védelmét illetően, másr észt pedig az 1992. évi január 1jei nap annyi módosulást hozott a polgári jogi megítélés tekintetében, hogy a gazdasági társaságokról szóló törvény 27. §át módosította. Ezáltal hozzányúlt a polgári törvénykönyvnek 1960. május 2a óta érintetlen részéhez, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás feltűnő aránytalanságának kérdéséhez, ahhoz a tényhez, hogy a feltűnő aránytalanság miatt meg lehessen támadni szerződéseket. Mert hiszen - emlékeztetném arra igen tisztelt képviselőtársaimat - a polgári törvénykönyv 2 10. és 236. §a alapján a szolgáltatás és ellenszolgáltatás feltűnő aránytalansága esetén az aránytalan szerződéseket meg lehetett támadni. Ezt az ügyészség hatáskörébe is utalta a polgárieljárásjog. Ez a megtámadási lehetőség minden esetben fennállt a Le gfelsőbb Bíróság álláspontja szerint, amikor legalább az egyötödös sérelmet elérte a szolgáltatás és ellenszolgáltatás feltűnő aránytalansága. Azzal, hogy a gazdasági társaságok érvényesülési köréből kivette a törvény 1992. január 1jétől a szolgáltatás és ellenszolgáltatás feltűnő aránytalanságának megtámadási lehetőségét, egy olyan groteszk jogi helyzet állt elő, hogy adott esetben ma, ha mondjuk valaki eladja a tehenét húszezer forintért egy harmadik személynek, és kiderül, hogy a tehén nem húszezer fori ntot ért, hanem csak mondjuk tizenkétezer forintot, akkor meg lehet támadni a szerződést, mert az egyötödnyi feletti sérelem van. Tehát a szolgáltatás és ellenszolgáltatás között a feltűnő értékaránytalanság fennforog. De ha adott esetben a magyar állam he lyett eljáró valaki, mondjuk egy tízmilliárdos értéket egy névleges, ezer forintos értékben jelöl meg és tüntet fel a szerződésben, akkor '92. január 1jétől kezdődően ezek a szerződések nem támadhatók meg. Arról már nem is beszélek, hogy időközben az Alko tmánybíróság az ügyészség jogállami működésével kapcsolatos határozatában kifejtette, hogy mikor van lehetősége az ügyészségnek polgári pert indítani és mikor nem. Noha én nem vitatom, hogy az alkotmánybírósági döntésben foglaltak tökéletesen megfelelnek a jogállami körülményeknek, de adott esetben mégis kirekesztődött a lehetősége a jelentős állami tulajdon elherdálása esetén most már nemcsak a büntetőeszköz igénybevételének, hanem a polgári eszköz igénybevételének is. Ezért már most jelzem a Független Kis gazdapárt nevében, hogy mi még az általános vita lezárása előtt be fogjuk terjeszteni a módosító javaslatunkat. Emlékeztetnénk a Házat arra, hogy már az
