Országgyűlési napló - 1994. évi őszi ülésszak
1994. november 8 (31. szám) - A Magyar Köztársaság 1993. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária):
1746 pénzügyi egyensúlytalanság, majd a következő évtől kezdődőden a kamatok gyors növekedése, ami valószínűleg elkerülhető lett volna. A kamatszínvonal ilyen mértékű ingadozása, a kamatszínvonalnak és a gazdasági szereplőknek ilyen mértékű rángat ása elkerülhető lett volna egy tudatosabb monetáris politika mellett. Amit fő tanulságként szeretnék összefoglalóan elmondani az eddigiek alapján, az két dolog. Az egyik, hogy nem alakult ki az elmúlt években az a piacgazdasági intézményrendszer és nem ala kult ki az államháztartás ennek megfelelő intézményi rendszere sem, amely alkalmas lenne egy stabil, tartós gazdasági növekedés megvalósítására. Mindenkinek, amikor gazdasági növekedési igényekről beszél és ilyen követelményeket fogalmaz meg, világosan lát nia kell azt, hogy milyen veszélyekkel jár egy ilyen törekvés akkor, ha nincsen megfelelően alátámasztva a belföldi gazdaság szereplői oldaláról ez a gazdaságpolitikai törekvés. Elfogadom és indokolt az az igény, hogy jó lenne már, ha a gazdaság növekedne, mégis úgy látom, hogy a jelen helyzetben, amit a 1993as év nagyon szépen példáz a mi számunkra, nem hagyhatók figyelmen kívül az egyensúlyi követelmények. Nem indokolt tehát olyan pejoratív értelemben beszélni a restrikcióról, ahogy erről szoktak beszéln i, és nem indokolt ezt olyan mértékben szembeállítani a gazdasági növekedéssel, mint ahogy ezt szintén meg szokták tenni manapság. Úgy látom, úgy gondolom, gazdasági növekedés csak úgy teremthető meg, ha az egyensúlyi követelményeket megvalósítja a gazdasá gpolitika. Ennek talán legfontosabb vonatkozása a másik oldalról, amit szeretnék kiemelni, hogy egy ilyen erőltetett, a gazdasági realitásokkal nem mindenben számoló, növekedést generáló gazdaságpolitika olyan mértékben rontotta az állam pénzügyi pozícióit , ami hosszú évekig kihatással lesz a következő törekvéseinkre is. Nemcsak arról van tehát szó, amit az előbb mondtam, hogy nekünk racionálisan be kell látni azt, hogy ilyen módon nem növelhető a gazdaság teljesítménye, és ezért egy ésszerűbb gazdaságpolit ikát kell folytatni, hanem arról is szó van, hogy egy ilyen növekedésgenerálással el is játssza a gazdaságpolitika azokat a lehetőségeket, amelyek a közeljövőben a gazdasági növekedést szolgálhatnák. Nemcsak józan belátásunkra van tehát akkor szükség, amik or korlátozzuk a kitűzhető célok nagyságát, korlátozzuk a gazdasági növekedés elérhető ütemét, hanem egy nagyon kemény gazdasági realitásról is szó van. Arról a kemény gazdasági realitásról, hogy az előző években megalapozatlan gazdasági növekedés terheit is ki kell fizetni az elkövetkezendő években. Ki kell fizetni azokat a terheket, amelyek az államadósság többszáz milliárdos növekedésében jelentkeznek. Államtitkár úr beszélt a bruttó államadósság körülbelül 800 milliárd forintos nagyságrendű növekedésérő l. Ennek kamatozó része, ami után szigorú piaci feltételekkel kamatot kell fizetni, meghaladja a 480 milliárd forintot. Ezek olyan kiadási tételek, amelyeket jó lett volna elkerülni és vegyük figyelembe azt, hogy a következő években minden ilyen indokolatl an vagy meggondolatlanságból fakadó államadósságnövekedés nagyon közvetlenül, nagyon rövid távon korlátozza a gazdaság növekedésének esélyeit. Ezért kérem tehát képviselőtársaimat, hogy túllépve már a '93as év aprócseprő pénzügyi elszámolásainak vitáján , a '93as évi zárszámadás fő tanulságaként vegyék figyelembe ezeket a fejleményeket. És amikor a '95ös költségvetést fogjuk megvitatni, akkor ezeknek a tanulságoknak a felhasználásával próbálják kialakítani álláspontjukat. Köszönöm szépen a figyelmet. (T aps.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Megköszönöm Gaál Gyula vezérszónoklatát. Kedves Képviselőtársaim! Szabó Iván frakcióvezető úr jelezte, hogy az előzetes bejelentéssel szemben nem ő mondja el a Magyar Demokrata Fórum vezérszónoklatát, hanem dr. Pusztai Erzsé bet. Ezért megadom a szót dr. Pusztai Erzsébetnek.