Országgyűlési napló - 1994. évi őszi ülésszak
1994. november 8 (31. szám) - A Magyar Köztársaság 1993. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. NYIKOS LÁSZLÓ, az Állami Számvevőszék alelnöke:
1740 önkormányzatok nagy része nem hajtotta végre. A kataszteri nyilvántartásokat az önkormányzatok jelentős részénél még nem alakították ki. Össz efoglalóan: az államháztartás reformja elodázhatatlan. A hiányosságok többsége rendszerbeli hibákra vezethető vissza. A feladatok és finanszírozási források felülvizsgálata a következő évek adósságterhei miatt is elkerülhetetlen. Alapfeltétel azonban, hogy olyan információs rendszer jöjjön létre, amely naprakész, megbízható adatokat tartalmaz. A reform másik alapfeltétele, hogy a költségvetési gazdálkodásban olyan felelősségi rend alakuljon ki, amelyben az előirányzatok kötelmet jelentenek a végrehajtók szá mára, és azok indokolatlan megszegése felelősségre vonással jár együtt. A közvagyon és a közpénzek megóvásához az elszámoltatás és ellenőrzés feltételeit biztosítani kell. A kép nem éppen hízelgő, de ha nem vállaljuk, azzal csak csökkentjük a kilábalás esé lyeit. Ennek megfelelően - ahogy azt már a kormányprogram, illetve a miniszterelnöki beszéd is jelezte - már megkezdődött az államháztartási reform előkészítése, amelynek néhány kezdeti lépését a '95ös költségvetés már tartalmazni fogja, illetve a közeljö vőben programot kívánunk adni a feladat megvalósításához. Kérem a tisztelt Házat, hogy az 1993as állami költségvetés teljesítéséről szóló beszámolót tárgyalja meg és a szükséges módosításokkal fogadja el. (Taps.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Megköszönö m Akar László államtitkár úr expozéját. Megadom a szót dr. Nyikos Lászlónak, az Állami Számvevőszék alelnökének. DR. NYIKOS LÁSZLÓ , az Állami Számvevőszék alelnöke : Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Az Állami Számvevőszék ötödik alkalo mmal készítette el a kormány előző évi gazdálkodásáról, zárszámadásáról szóló ellenőrzési jelentését. A tavalyi évről szóló zárszámadási törvényjavaslat különleges helyzetben készült - erre az államtitkár úr is utalt. A törvényjavaslatot is, miként a múlt évi költségvetés végrehajtását is az előző kormány készítette, végezte el, de már az új kormány nyújtotta be az új Országgyűlésnek. (10.20) Ez önmagában még nem lenne baj; ez inkább csak kuriózum. A gond inkább az, hogy a jelenlegi időszakban várhatóan kev esebb idő, kevesebb energia, kevesebb figyelem jut majd az Országgyűlés részéről a zárszámadás kérdéseire, tapasztalataira, hiszen az új Országgyűlés, szinte egyidejűleg, három év gazdálkodási problémáival is kénytelen foglalkozni. Nemrég fogadta el az Ors zággyűlés az 1994. évi pótköltségvetési törvényjavaslatot, hamarosan megkezdi az 1995. évi költségvetési törvényjavaslat vitáját, és most foglalkozik a múlt esztendő zárszámadásának a kérdéseivel. Tanulságként, azt gondolom, ebből a különleges helyzetből a z a következtetés vonható le: a költségvetési évet a jövőre nézve jobban össze kell majd hangolni a választójogi törvénnyel, hogy ilyen feladatsűrűsödés a jövőben ne forduljon elő. Tisztelt Országgyűlés! A kormány terjedelmes dokumentumokban számolt be a m últ évi gazdálkodásáról; mégsem teljes a kép. Az államháztartás egészére nincs mód egyidejűleg rálátni. Az államháztartás egyik alrendszere, a társadalombiztosítási alrendszer, a két társadalombiztosítási alap zárszámadása ugyanis csak a napokban készült e l, nincs az Országgyűlés előtt, és ez az alrendszer mintegy negyedrészét reprezentálja az államháztartás egészének. Ezért tehát teljes egészében az államháztartásra a rálátás jelenleg nem biztosítható. Miközben - és erre utalt az államtitkár úr is - a társ adalombiztosítási alapok szorosan összefüggnek a központi költségvetéssel, a helyi önkormányzatok költségvetésével és az állami pénzalapokkal is. A zárszámadási törvényjavaslattal egyidejűleg kellett volna a kormánynak az Országgyűlés elé terjesztenie az Á llami Vagyonügynökség tevékenységéről készített beszámolót, amelyben be kellett
