Országgyűlési napló - 1994. évi őszi ülésszak
1994. november 7 (30. szám) - A büntetőeljárásról szóló törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. ISÉPY TAMÁS (KDNP):
1688 A bűnözésnek már említett eldurvulása miatt a tanúk érthetően félnek az állampolgári kötelezettséget jelentő tanúskodástól. A félelem eredményeként inkább elhallgatják és elkenik az általuk tudott lényeges körü lményeket. Ezzel megnehezítik a súlyos bűncselekmények elkövetésének a feltárását, és ezért valós problémát vet fel a tanúvédelem megteremtésének az igénye. A jelenlegi szabályozás szerint a tanúk személyi adatai az elkövető és a hatóság számára is publiku ssá válnak, ezért fennáll zaklatásuk lehetősége és éjszakáik csendjét visszatérően megtörik a fenyegető telefonhívások, s a személyi biztonságuk is veszélybe kerülhet. Tehát részben teljesebb körű szabályozást igényel a tanúvédelem, mint a most előterjeszt ett törvényjavaslat. S megfontolást igényel a nyilvánosság elvének az újraértékelése is s annak engedélyezése, hogy a jogos magánérdek, tehát a sértettek, a tanúk védelme nevében a nyilvánosságot bizonyos esetekben ki lehessen zárni. Egyértelmű követelmén y kielégítését jelentené az eljárás egyszerűsítése és egy speciális eljárásként bevezethető és a beismeréshez kapcsolódó úgynevezett sommás eljárás. Az állam legszigorúbb hatalmi eszköze akkor számíthat az eljárás résztvevőinek és az állampolgároknak az eg yüttműködésére, ha működése átlátható és ily módon ellenőrizhető. Az Európai Emberi Jogi Bíróság ítéleteiben éppen ezért jelenik meg visszatérően a "fair", a tisztességes eljárás elvének hangoztatása, ami az ügyfélegyenlőség feltételeinek a biztosítását és ezen belül a védői jogosítványok kiterjesztését igényli. Tehát olyan eljárási rendszert kell kialakítani, amelyben a védelem valamennyi bizonyítási eszközzel megismerkedhet és azok hiteltérdemlősége tekintetében állást foglalhat. Ne legyünk tehát most max imalisták. Elégedjünk meg ezzel a büntetőeljárás veteményesében végzett kis sürgős dudvázással, amit az Európa Tanácsnak az emberi jogok és alapvető szabadságjogok védelméről szóló egyezménye tett elengedhetetlenül szükségessé. Kár a leltárt megismételni, habár a propaganda nagy tudósa azt mondta, hogy az igazi propaganda abból áll - és a jognak is szüksége van propagandára , ha ugyanazt többször ismételjük. Tehát itt a leltárt már többször elmondták előttem. Csak visszatérően kiemelném, hogy a most beterj esztett törvényjavaslat legalább megpróbálja, legalábbis tárgyalási szakban biztosítani a tisztességes, a bizonyos "fair" eljárás elvét és ezen belül azt a bizonyos fegyveregyenlőséget. Itt már elhangzott a javaslatnak az a rendelkezése, hogy kötelezővé te szi a vádlott és a védő kérelmére más szakértő kirendelését. Tehát lehetőséget ad arra, hogy a tárgyaláson megjelenő és kiterjedt jogkörrel rendelkező, a nyomozás során kirendelt szakértővel szemben ne egy, a védelem által néma és megszólíthatatlan okirat vagy a véleményéhez csökönyösen ragaszkodó szakértő álljon szemben, hanem egy másik szakértő, akihez a védelem és természetesen a vád képviselői éppúgy kérdéseket intézhetnek, mint a nyomozás során meghallgatott szakértőhöz. Az ártatlanság vélelmével kapcs olatban itt már részletes előadás hangzott el a beterjesztett törvényjavaslatban szabályozott kártalanításról. Csak azt tenném hozzá, hogy most már alapvető módon és alkalmazhatóan szabályozva van: a szerződésen kívüli károkozás szabályai érvényesülnek. Te hát nyilvánvaló, hogy a kártalanítás vonatkozásában a törvényjavaslat az alkotmánybírósági döntésnek teljesen megfelel. Nagyképű lennék, ha azt mondanám, hogy a vidéki ügyvédi gyakorlatomban naponta találkoztam kiadatással. De azért lényeges, hogy az új tö rvény itt is a védői jogosítványok kiterjesztését jelenti - a kiadatási eljárásban a védő részvétele. Mert egy ilyen eljárásban a hozzátartozó legfeljebb a védőtől értesülhet arról, hogy kiadatási eljárás folyik. Tehát nyilván itt a védőnek a résztvevők kö zé történő beiktatása az a jogállamiság felé vezető úton azért mégiscsak egy állomás. A védői jogosítványok bizonyos kiterjesztését jelenti, hogy az előzetes letartóztatás, illetve a kényszerintézkedés elrendelése esetén a meghallgatása a védő távollétébe n csak akkor tartható meg, ha azok a feltételek teljesülnek, amelyeket a törvényjavaslat előír.
