Országgyűlési napló - 1994. évi őszi ülésszak
1994. november 7 (30. szám) - A büntetőeljárásról szóló törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. CSÁKABONYI BALÁZS (MSZP): - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. CSÁKABONYI BALÁZS (MSZP):
1678 kirendelését abban az esetben, ha a hatóság már a nyomozás során - bármilyen kérdés tisztázása érdekében - s zakértőt rendelt ki. Szeretném itt megjegyezni, hogy az ellenőrző szakértő intézménye a mai büntetőeljárási jogban is ismert, azonban ha a bíróság arra a meggyőződésre jutott - illetőleg jut jelenleg is , hogy a nyomozati eljárásba bevezetett szakértő vél eménye aggályoktól mentes, akkor a védelem ellenőrző szakértő kirendelésére vonatkozó indítványa eleve nem fog honorálást nyerni. Tehát ezt az elvet hivatott biztosítani az az új rendelkezés is, hogy a bíróságnak értesíteni kell a vádlottat és a védőt az e setleges ügyészi fellebbezésről, továbbá kézbesíteni kell részükre a másodfokú bíróság területén működő ügyész indítványát. Tisztelt Országgyűlés! Kérem, engedjék meg nekem, hogy az imént elmondottakhoz a gyakorló jogász szemével fűzzek néhány észrevételt. Elsődlegesen azt, hogy igen időszerűek e rendelkezések, mert a büntetőeljárásban az ügyfélegyenlőségnek hosszú éveken keresztül csak nyomait lelhettük fel, ezek is inkább csak deklarált, mint gyakorolható védői jogokban jelentek meg. A büntetőeljárás lény egéből adódóan is eltér az ügyfélegyenlőséget valóban megteremtő polgári eljárástól, ezért indokolt, hogy legalább a lehetséges keretek között érvényre juttassuk azokat. A személyi szabadság tiszteletben tartását célozza az a javaslat, hogy a kényszergyógy kezelés fenntartásának szükségességét a bíróság megfelelő gyakorisággal köteles ellenőrizni, továbbá a nyomozati eljárások esetleges elhúzódása miatt az ideiglenes gyógykezelés fenntartásának szükségességét is. Ugyancsak a személyes szabadság védelmének to vábbi javítását jelenti, hogy a tervezet a bírósági határozat nélküli fogvatartás idejét, tehát az őrizet leghosszabb időtartamát 72 órában határozza meg. Ez a rendelkezés vonatkozik - a bíróság elé állítás esetén - az őrizet időtartamára is, megszünteti a zt a lehetőséget, hogy az őrizet 72 órán túl ügyészi jóváhagyással az első tárgyalás befejezéséig tarthasson. Tehát a 72 óra időtartamot meghaladóan kizárólag a bíróság korlátozhatja a személyes szabadságot. Ez a rendelkezés így már megfelel az egyezmény 5 . cikke 4. pontjában foglalt előírásnak, amely szerint az őrizetbe vett vagy letartóztatott személyt haladéktalanul bíró elé kell állítani. Igen fontosnak tartom, hogy a javaslat 8. §a lehetőséget ad a bíróság számára, hogy az ügyészi indítványtól eltérőe n a gyanúsítottal szemben ne előzetes letartóztatást, hanem lakhelyelhagyási tilalmat rendeljen el. Eddig ezzel a lehetőséggel a bíróság nem rendelkezett, mindössze abban dönthetett, hogy elrendelie az előzetes letartóztatást vagy sem. A gyakorlatból tudo m, hogy az esetek döntő többségében elrendelte, amit azonban az ügyek jogerős befejezése utólag bizony csak részben igazolt. Bár hatályos törvényeink is megfogalmazzák az ártatlanság vélelmét és a legfontosabb követelmények tekintetében eleget is tesznek a nnak - például nem lehet senkit sem bűnösnek tekinteni addig, amíg bűnösségét jogerős büntetőbírósági ítélet nem állapítja meg , azonban az európai emberi jogi bíróság gyakorlata szerint az ártatlanság vélelme sok egyéb között azt is jelenti, hogy az olya n személy, akinek büntetőjogi felelősségét nem állapították meg, nem sújtható olyan jogkövetkezményekkel, amelyeket a jog a bűnösség megállapításához kapcsol. Ebben az olvasatban és értelmezésben az ártatlanság vélelmének említett elemét a kártalanításra v onatkozó szabályok kialakításánál figyelembe kell venni, így a jogtalan előzetes letartóztatásért és ideiglenes kényszergyógykezelésért, továbbá a jogerős ítélet alapján elszenvedett szabadságelvonásért - ami szabadságvesztés vagy kényszergyógykezelés - ká rtalanítás jár a terheltnek egyebek között abban az esetben is, ha őt a perújítási vagy a felülvizsgálati eljárás eredményeképpen enyhébb büntetésre ítélik. De a kártalanítás iránti jogosultságot a kitöltött javítóintézeti nevelés is megalapozza, természet esen kártalanítás igényelhető a felmentés vagy az eljárás megszüntetése esetén is. A kártalanításra pedig a polgári törvénykönyv szerződésen kívüli, károkozásért való felelősségi szabályai fognak érvényesülni, amelyek alkalmasak a teljes reparálásra. Minde zek a jelenlegi
