Országgyűlési napló - 1994. évi őszi ülésszak
1994. november 7 (30. szám) - A büntetőeljárásról szóló törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. CSÁKABONYI BALÁZS (MSZP):
1676 Azzal is tisztában van a bizottság, hiszen ebben a való életben élünk, hogy a honvédségnél a törvé nyesen kiszabható fogságfenyítés mellett léteznek törvénytelen, ámde kegyetlen és sajnos egyes laktanyákban létező büntetésformák is. A törvényhozónak azonban elsősorban a jogi szabályozás a feladata. A meglevő törvények szigorú betartása é s betartatása a szaktárcának a feladata. Azt a tényt mindenesetre, hogy a Honvédelmi Minisztérium támogatja ezt a törvényt, támogatja a sorállományú katonák emberi jogainak kiterjesztését, úgy értelmezzük, hogy a tárca más területen is elhatározta magát az emberi jogok hadseregbeli megsértése elleni határozottabb fellépésre. A harmadik törvényjavaslat, amelyet tárgyaltunk, az egészségügyről szóló törvény módosítása. Ez - mint államtitkár asszony már említette - az elmebetegek zárt intézetbe utalásának és ta rtásának bírói felülvizsgálatát szigorítja és annak rendszerességét szabályozza. Abból a meggyőződésből kiindulva, hogy a beteg ember és a mentálisan beteg ember is állampolgár. Így tehát vannak állampolgári és emberi jogai. A szakminisztérium támogatása k ellő garanciát jelent arra, hogy az orvosi érdekek nem sérülnek a törvénymódosítás elfogadásával. Sőt az orvos munkáját nyilván megkönnyíti, hogy a beteg nem foglárt, nem zárkaparancsnokot, hanem kizárólag gyógyító személyt lát benne. Tudomásom szerint a b izottság is, a Ház egyes tagjai módosító indítványokra készülnek e három törvénnyel kapcsolatban. Kérem önöket, hogy ezeket a javaslatokat - a beterjesztők pártállására való tekintet nélkül - legjobb meggyőződésük szerint bírálják el. Az emberi jogi, kiseb bségi és vallásügyi bizottság a maga részéről egészen bizonyosan ezt fogja tenni. Hiszen ha van politika az emberi jogok kezelésében, akkor csakis az lehet a politika, hogy az emberi jogok a lehetőség szélső határain belül minél jobban érvényesüljenek a Ma gyar Köztársaságban. Köszönöm figyelmüket! (Taps.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Az általános vita következik. Megadom a szót dr. Csákabonyi Balázs képviselő úrnak, Magyar Szocialista Párt. Őt követi dr. Szabad György képv iselő úr, MDF. DR. CSÁKABONYI BALÁZS (MSZP) : Tisztelt Elnök Úr, köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Megítélésem szerint minden törvényjavaslat megtárgyalása jelentős esemény az Országgyűlés mindennapjaiban, azonban különösen fontosak azok a javaslatok, amelyek valamilyen módon közvetlenebbül is kapcsolhatók egyik legfontosabb célkitűzésünkhöz, az Európai Unióhoz történő mielőbbi csatlakozáshoz. 1992. november hó 5én, tehát éppen két éve a Magyar Köztársaságra nézve is hatályba lépett, megerősítésünk fo lytán, az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezmény és az ahhoz tartozó nyolc kiegészítő jegyzőkönyv. Ez a nemzetközi jogi aktus fontos feladatokat és kötelezettségeket állapít meg országunk törvényhozó és jogalkalmazó szervei re egyaránt. Ezek lényege: kötelességünk gondoskodni arról, hogy a magyar jog az Európai Emberi Jogi Bizottságnak és Bíróságnak az egyezmény rendelkezéseit alkalmazó gyakorlatával összhangba kerüljön, eleget tegyen az úgynevezett jogharmonizációs követelmé nyeknek. Ezek érdekében került benyújtásra az a négy módosító indítványból álló törvénycsomag, amelyet a kormány most terjesztett az Országgyűlés elé. Tekintettel arra, hogy a szabályozás köre behatárolt, továbbá arra, hogy az igazságügyi államtitkár asszo ny expozéjában fontosságának megfelelően
