Országgyűlési napló - 1994. évi őszi ülésszak
1994. november 1 (29. szám) - Izsó Mihály (FKGP) - az ipari és kereskedelmi miniszterhez - "A Hangya szövetkezetek" címmel - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - IZSÓ MIHÁLY (FKGP): - ELNÖK (dr. Gál Zoltán):
1596 Minden évben lehet vitatkozni azon, hogy a működési költség v ajon soke vagy kevés - azonban meg kell nézni, hogy mihez viszonyítva. A társadalombiztosítás átalakulóban van. Az üzemi kifizetőhelyek egy sereg helyen megszűntek, újakat kell helyettük alkalmazni, informatikai hálózatot kell kiépíteni és így tovább. A m űködési költségeken belül a Társadalombiztosítási Önkormányzat elnöksége szabja meg azt, hogy milyen béreket, milyen jutalmakat fizet ki, és mennyit fordít gépkocsivásárlásra. Ez természetesen az ő joguk. Ebbe a népjóléti miniszter annyiban szólhat bele, h ogy amikor a parlament tárgyalja a költségvetést, illetve a zárszámadást, akkor mint képviselő - önnel együtt - jelen van. Vannak azonban törvényi hiányosságok, amelyek a társadalombiztosítás gazdálkodását rontják; így például az alapok gazdálkodásáról szó ló törvény, a két ágazatra vonatkozó törvény, egyáltalán az önkormányzatok működésére vonatkozó törvény is átalakításra szorul. Ezeken keresztül lehet ezt a gazdálkodást befolyásolni, és ezt a kormány meg is fogja tenni. Köszönöm szépen. (Taps a bal oldalo n.) (15.00) Izsó Mihály (FKGP) - az ipari és kereskedelmi miniszterhez - "A Hangya szövetkezetek" címmel ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Izsó Mihály képviselőtársunk, Független Kisgazdapárt, kérdést kíván feltenni az ipari és kere skedelmi miniszternek "A Hangya szövetkezetek" címmel. Tájékoztatom képviselőtársamat, hogy a kérdésre a téma szerint feladat- és hatáskörrel rendelkező igazságügyi miniszter képviseletében dr. Csiha Judit államtitkár fog válaszolni. Képviselőtársamé a szó . IZSÓ MIHÁLY (FKGP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Igen Tisztelt Államtitkárnő! A kárpótlásról szóló jogszabályok alapján kárpótolták az egyes magánszemélyeket, kft.k és rt.k részvényeseit. De mégsem kaptak kárpótlást a Hangya szövetkezetek üzletrésztulaj donosai mint magánszemélyek. Tervezie a kormányzat a vagyonuktól igazságtalanul megfosztott Hangya szövetkezetek tulajdonosainak kárpótlását a részleges kárpótlási törvényekkel analóg módon és az eddigi szövetkezést gátló diszkrimináció megszüntetését? Ha igen, mikorra várható és milyen koncepciók szerint? Hogyan lehetne elősegíteni a gazdák, a termelők, értékesítők feldolgozó szövetkezeteinek újraélesztését, kárpótlását? Kérdéseim hátterének megvilágítására előadom, hogy az 1898ban alapított Hangya Terme lő, Értékesítő- és Fogyasztási Szövetkezet a II. világháborút megelőző utolsó békeévben KözépEurópa legnagyobb vállalatcsoportja volt. Közel 2000 szövetkezet, 4000 bolttal, 20 ipari üzemmel, 30 konzervgyárral és 27 nagyraktárral, illetve teleppel rendelk ezett többek között. Ezt az erős gazdasági vállalkozást a kommunista gazdaságpolitika 1947ben megszüntette, vagyonát úgy államosította, ahogyan arra az állami tulajdonbavételről rendelkező hatályos jogszabályok értelmében sem kerülhetett volna sor. A Hang ya központi épülete ma a Mol irodája, a Ceglédi úti nagyraktár a Globusz Konzervgyáré stb. Tisztelt Államtitkárnő! Úgy gondolom, hogy manapság rendkívül aktuális kérdés a Hangya szövetkezetek tulajdonosait érintő diszkrimináció feloldása, hogy a régi hagyo mányaink alapján újra elindulhasson a magángazdák tevékenységét segítő valódi önszerveződésű szövetkezet ugyanúgy, mint ahogyan NyugatEurópában ma is működik. Ehhez az építőmunkához pedig tőkére van szükség. Köszönöm szépen. (Taps a kisgazdapárt soraiban. ) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) :
