Országgyűlési napló - 1994. évi őszi ülésszak
1994. október 25 (27. szám) - Az EXPO '96 Budapest Nemzetközi Szakkiállítás megrendezésének lemondásáról szóló törvény-javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - MÉSZÁROS BÉLA (SZDSZ):
1413 propagálni. Úgy gondolja, hogy ebben szabad választásunk van. A múltkor hosszan fejtegettem azt, hogy ebben nincs szabad választás. A világkiállítás egy szerény mértékű infrastrukturális beruházás ahhoz, hogy az országot kirán tsa a gazdasági nehézségekből. Kérdés egyáltalán, hogy infrastrukturális beruházásokkal ki lehet e rántani egy országot nehéz gazdasági helyzetéből, egy olyan országot, amelyben annyi fizetésképtelen vállalat van, mint amennyi Magyarországon. Ezért ezen a kérdésen mindenképpen indokolt elgondolkozni, és nem lila felhőket, sült galambra áhítozó gondolatokat mondani a magyar társadalomnak, amikor a magyar társadalom kénytelen szembenézni egy nagyon súlyos válsággal. Végül azt szeretném mondani, hogy mi az, a mi szégyen. Szégyen, kellemetlen és elfogadhatatlan, ha egy ország a saját költségvetési és fizetésimérlegdeficitjével nem tud szembenézni. S ha ez így van, akkor valóban nem lehet arra számítani, hogy a világkiállítás elmaradása esetén az adók csökkennek és a terhek visszaesnek. Csak arra kell számítani, hogy az unokáinkra terhelt nehézségek növekednek ha világkiállítás lesz, és az adók is növekednek akkor, ha világkiállítás lesz. Baj van, nehézségekkel kell szembenéznünk, és vállalnunk kell annak a felad atát, hogy ezt világosan meg tudjuk mondani, és világosan szembe tudjunk ezzel nézni. Köszönöm a figyelmet. (Taps a bal oldalon.) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Köszönöm Tardos Márton felszólalását. Felhívom figyelmüket, hogy a kétperces időkeretet igy ekezzenek betartani, s ezzel adom meg a szót Mészáros Bélának, a Szabad Demokraták Szövetsége részéről. MÉSZÁROS BÉLA (SZDSZ) : Köszönöm szépen, elnök asszony. Tisztelt Ház! Csóti György hozzászólása figyelemfelkeltő volt, s ezt az is bizonyítja, hogy immár harmadik vagyok a sorban, aki reagálni próbál az ügyre. Azt hiszem, az ő hozzászólása inkább a lelkekre hatott, s ezt Tardos Márton és Rajk László is jelezte már előttem. Amit én szeretnék megjegyezni, az az, hogy azt hiszem, egy kicsit átesett a ló másik oldalára. Tudniillik amikor azt említette, hogy a környező országok mennyire sajnálják, és milyen rossz helyzetbe kerültek amiatt, hogy a világkiállítást lemondjuk, vagy le fogjuk mondani, akkor ezek sorában említette Ausztriát is. Természetesen Csóti Gyö rgy is tudja, hogy ez a világkiállítás BécsBudapest világkiállításnak indult. Az megérne egy külön misét, hogy Bécs ettől miért lépett vissza. Nem hiszem, hogy az osztrák demokráciában ne lennének annyira bölcsek a gazdasági szakemberek és politikusok, ho gy népük ellenére akarnának valamit megrendezni. Túl ezen azt is szeretném elmondani, tisztelt ellenzéki barátaim nehogy azt higgyék, hogy mi vidéki képviselők - de persze nem akarok mások nevében beszélni - ezzel az üggyel nem foglalkozunk. Mondhatom azt is, hogy számomra lelkiismereti kérdés. Az is igaz, hogy az én választókerületem olyan nagy, hogy nem tudok minden polgármestert rövid idő alatt összehívni, hogy beszéljük már meg a dolgot. És az se biztos, ha mondjuk ötvenhatvan polgármesterrel az ügyet megbeszélem, akkor az érintett települések - Őriszentpétertől Hegyhátszentmártonig - egyetértenek a polgármesterek állásfoglalásával. Amikor azonban az egyes embert megkérdezem vidékjárásom során, hogy "Na, mi a véleménye a világkiállításról, János bácsi ?" - mondjuk Szattán, ahol esőben térdig ér a sár , akkor a bácsi, meg mások is azt válaszolják, hogy "Ne erről beszéljünk, képviselő úr!". Itt a kárpótlással kapcsolatban - meg hadd ne mondjam tovább - milyen megoldásra váró problémáik vannak, amely prob lémákat kezelni kellett volna az elmúlt időszakban az akkori kormánynak is, és nagyon várom, hogy ez a kormány is ilyen konkrét ügyekkel minél előbb foglalkozzon. Tehát nem zsigerből szavazok igennel vagy nemmel, mert ez lelkiismereti kérdés. Azonban kérem Csóti képviselőtársamat, hogy a lelkek helyett talán a rációra próbáljon hatni a jövőben. (Taps a bal oldalon.)
