Országgyűlési napló - 1994. évi őszi ülésszak
1994. október 25 (27. szám) - Az EXPO '96 Budapest Nemzetközi Szakkiállítás megrendezésének lemondásáról szóló törvény-javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - IVANICS ISTVÁN (KDNP):
1403 azokon a területeken, amelyeket felvállaltunk és hirdetünk, és amelyekkel az ország ki akar lépni a nagyvilágba. Ezt igazából csak így tudjuk elhitetni, hogyha valóban a reálisan kitűzött célokat teljesítjük, és becsületesen, nemzeti összefogással tudunk mögé állni azoknak a feladatoknak, amelyeket fölvállaltunk. Amikor megszületett az expódöntés, én - mint egy vidéki nagyváros alpolgárm estere - olyan természetesnek gondoltam azt, hogy bármilyen kormány következik a '94es választások után, az természetesen fölvállalja ezt a kötelezettséget, hiszen a dicsőséget ő fogja learatni, és igazából ő teremt magának nemzetközi presztízst, nemzetkö zi elismertséget azzal, hogy ezt az expót megrendezi. Úgy gondolom, egyszerűen nem lehet semmivel sem szembeállítani azt a politikai és gazdasági előnyt, az ismertséget, az imázst, - amelyet a nemzetközi sajtóban, a nemzetközi kommunikáció területén egy il yen kiállítás, még ha szakkiállításnak mondjuk is, amely a kommunikációt célozza meg , amelyet ezen keresztül meg lehet teremteni. Ezzel szemben hihetetlen szűkmarkúságot, provincializmust, egy olyan kishitűséget tapasztalok ebben a kérdésben, amely - úgy gondolom - méltatlan a nemzetünkhöz és méltatlan mindannyiunkhoz. Igazából egyértelműen kiderült az eddigi vitákból, hogy annak megjelölése, hogy az expó megrendezése gazdasági kérdés, csak fedőnév. Igazából emocionális kérdések döntöttek ebben a dologban , s nekem ez fáj. Különösen fáj azért, mert ez az expó úgy indult, hogy egy Budapest jellegű világkiállítás lesz, és a vidék fájlalta, igen fájlalta akkor a vidék, hogy a főváros ismét növeli a túlsúlyát az ország gazdaságában, infrastrukturális lehetősége iben. Amikor a világkiállítást rendező szervezetek nagyon helyesen fölmérték, hogy igenis Magyarországon, egy ilyen kis országban világkiállítást rendezni csak együttesen, az egész ország összefogásával lehet, akkor ez Budapesthez, az expóhoz való nagyon l átványos vidéki csatlakozást, fölfejlődést eredményezett, amely egészen napjainkig folytatódott. Mi Kecskeméten is létrehoztunk egy olyan irodát, amely az idegenforgalom mellett kiemelten foglalkozik az expóval, az expóhoz kapcsolódó rendezvények szervezés ével, és a több száz rendezvényt igen szigorúan elemezve, vizsgálva, a legjobbakat kiválogatva fordultunk a világkiállítási irodához. Ezeknek a rendezvényeknek a száma meghaladja a hetvenet, és ebből sikerült kiemelni nyolc olyan rendezvényt, amelyet valób an a világkiállítási iroda is fölvállalt, és támogatásra érdemesnek ítélt. De a csatlakozó rendezvények - mint egy gokart világbajnokság, amely '96ra van időzítve vagy a sakkozó magyarok világtalálkozója - Kecskeméten, a helyszínen is rendkívül sok energi át mozgósítottak. Olyan érdeklődés nyilvánul meg ezen rendezvények iránt, amely már most számszerűen kimutatható külföldi érdeklődőt jelent. Az összes, a világkiállításhoz kapcsolódó rendezvény Kecskeméten és Kecskemét közvetlen térségében 839 ezer ember r észvételét valószínűsíti, csak ebben a régióban. Ebből 264 ezer külföldire számítottunk. Úgy gondolom, hogy rendkívül szerencsés dolog az, ha egy nemzeti megemlékezéshez, a millecentenáriumhoz tudunk kapcsolni egy ilyen nagyszabású rendezvényt, amely "egy ik erősíti a másikat alapon" Ausztráliától Kanadáig az országunk iránt érdeklődőket, magyarokat és nem magyarokat igazából sikeresen tudja arra felhívni, hogy érdemes '96ban Magyarországon eltölteni nem egy, nem két hetet, hanem esetleg egykét hónapot is . Ebben rendkívül hiányosnak és rendkívül felkészületlennek érzem az expóval szembeni kritikákat, azt, hogy ezeket a kérdéseket eltusolja, igazából nem veszi figyelembe. Nem veszi figyelembe, hogy az a plusz látogató, az a külföldi, aki belép '96ban ebbe az országba, az országba lépéstől kezdődően a mi javunkra dolgozik, a magyar benzinkutaknál tankol, a magyar élelmiszert fogyasztja, magyar szállodában száll meg. Ez az a fogyasztás, amelyet nem lehet igazából fölmérni, nem lehet igazából ezeknek a terméke knek az adóvonzatát valószínűsíteni. Ez tehát nincs figyelembe véve a világkiállítás hasznánál.