Országgyűlési napló - 1994. évi őszi ülésszak
1994. október 25 (27. szám) - Az EXPO '96 Budapest Nemzetközi Szakkiállítás megrendezésének lemondásáról szóló törvény-javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - SZALAY GÁBOR (SZDSZ):
1392 megállapodásnak a 9.2es pontja foglalkozik az expóval, és a következőképpen foglal állást. "Az Országgyűlésnek igen gyorsan döntést kell hoznia az ex pó megrendezésével kapcsolatban. Az eddigi előkészítő munka nem felelt meg az elfogadott expótörvénynek, az eredeti koncepció megvalósítására már nincs esély." Mindebből az következik, hogy kevéssé állja meg helyét az a vád, miszerint az új kormány megalak ulását követő napok váratlan villámakciójaként lehet csak értelmezni az előttünk fekvő, benyújtott törvényjavaslatot. Aki a kérdéssel foglalkozott, aki az expó ügyéhez közel állt, az tudhatta, sejthette, annak számítania kellett arra, hogy a kormány hamaro san be fogja nyújtani ezt, vagy ehhez hasonló értelmű új törvénytervezetét. De visszatérve most már az országgyűlési képviselők expót illető vélekedésére, meg kell mondjam, hogy a kormánypárti képviselők oldalán is van egyidejűleg bizonyos értetlenség, aká r egyes ellenzéki pártok kitartó és következetes expópártiságát, akár a Fidesz frissen és váratlanul jött és a megváltozott helyzetre hivatkozó véleményváltoztatását illetően. Tisztelt Képviselőtársaim! Az mindenesetre, úgy gondolom, kölcsönösen elismerhet ő, hogy az évek óta folyó vagy pontosabban újra és újra fellángoló expóviták eredményeként mára már többékevésbé mindkét vitázó fél elsáncolta magát, s leginkább csak a saját érveire hajlamos figyelni, s csak a saját szakértői véleményét, számításait hajl andó befogadni. Az idő pedig megy, s mára már gyakorlatilag halvány remény sincs arra, hogy egymás álláspontját a legkisebb mértékben is befolyásolni tudnánk. Ha a jelenlegi vagy éppen a megelőző, 1991. és 1992. évi parlamenti viták felszólalóinak számából , beszédeik hosszúságából, érveik magabiztosságából kellene egy kívülállónak következtetést levonnia, úgy ő csak azt hihetné, hogy ebben a kérdésben, az expó kérdésében, ebben a Házban 386 első osztályú szakember ül, ennek a kérdésnek közel 400 szaktudósa vitázik egymással. Hisz' kevesen vállalkoznak közülünk arra, hogy bevallják: nehéz helyzetbe kerültek - ugyanis olyan kérdésben kell dönteni, ami nemcsak hitet, bizalmat, általános ismereteket, politikusi megítélést, de bonyolult és rendkívül terjedelmes g azdasági, pénzügyi, műszaki, azaz szakmai tények ismeretét is feltételezné. Mindennek azonban ebben a teremben legtöbben, úgy hiszem, nem vagyunk birtokában. A döntés felelőssége azonban megkerülhetetlenül és elodázhatatlanul a miénk. Azzal áltatjuk magunk at, hogy a nemzeti összérdek figyelembevételével döntünk, miközben ezen összérdek egyegy, bár különböző szeletét reprezentáló intézmény vagy nyomást gyakorló csoport véleményét halljuk meg, illetve érdekeit vesszük csak figyelembe. És bevallom, lehet, hog y így van ez mind a két oldalon. Például hivatkozni szeretnék arra, hogy az elmúlt négy év során nagyon sok expóvitát folytattunk le a gazdasági bizottságban is. Ezek közül az egyik legemlékezetesebb az volt, ami az 1991. évi LXXVös törvény, vagyis az exp ótörvény megszületését, meghozatalát előzte meg. Rengeteg külső szakértő vett részt ezen a vitán, de jól érzékelhető volt, hogy a szakértők is teljesen megosztottak. Egyik oldalon álltak a költségvetési pénzek gondnokai - nevezzük így őket: gondnokai , az az az óvatosak, az Állami Számvevőszék és a Pénzügyminisztérium képviselői, akik természetesen a finanszírozási előkészítetlenségek miatt voltak visszafogottak; míg a másik oldalon álltak a költségvetési pénzek reménybeli elköltői, felhasználói, azok a v állalkozói érdekképviseletek, akik érthető módon megrendeléseket vártak az expótól. És ugyanezen az oldalon állt a Szálloda Szövetség és azok az intézmények és kutatóintézetek, amelyek különféle expótanulmányok megrendelésében bíztak vagy bízhattak. A sza kértői vita során bármelyik oldalon álló országgyűlési képviselő így hát megfelelő érveket és muníciót találhatott koncepciója - akár prekoncepciója - alátámasztásául. Be kell ismernem, hogy mindkét vitázó fél, a parlamenti pártok egymással ellentétes expó felfogást valló mindkét csoportja
