Országgyűlési napló - 1994. évi őszi ülésszak
1994. október 25 (27. szám) - Az EXPO '96 Budapest Nemzetközi Szakkiállítás megrendezésének lemondásáról szóló törvény-javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. MEDGYASSZAY LÁSZLÓ (MDF):
1386 kérdést, hogy látunke az ott elhangzottak után és egyáltalán a kormány nyilvánosságra hozott döntése után esélyt arra, hogy lesz expó; erre kedves képviselőtársam azt mondta, hogy nem lesz expó, m ert a baloldali többség meg fogja szavazni a kormány kérését. Képviselőtársam vagy jós - vagy nagyon jól ismerte a belső döntések mechanizmusát. Ugyan úgy tűnik tehát előttem is, hogy az expó lemondása eldöntött tény, miért állok itt akkor mégis, miért ves zem ehhez a bátorságot - talán hogy az időnket pazaroljuk? Nem hiszem, hogy ez időpazarlás. Ha patetikus lennék, azt mondanám, azért állok itt, mert vétkesek közt cinkos, aki néma - de más oka van ennek. Az egyik az, hogy egy adalékkal szolgáljak - talán a z előző felszólalással ellentétben , hogyan készült a vidék az expóra; s a másik, amiről talán még nem volt szó, hogy szeretném röviden ismertetni, mit tett a Világkiállítási Programiroda a vidéki rendezvények érdekében, tette egyáltalán valamit; s keves et beszéltünk eddig a Magyarország Fesztiválról, hogyan alakult ki ennek a gondolata. Ellentétben Veér Miklós képviselőtársammal, a hozzám eljutott információk szerint a NyugatDunántúl szinte valamennyi jelentős települése világkiállításpárti. Idézhetném a soproni önkormányzat terveit, a Mosonmagyaróvári Kulturális Egyesület felhívását, a GyőrSopronMoson megyei expó társadalmi tanács állásfoglalását, és untathatnám önöket egy csomó felolvasással abból a tucatnyi levélből, amely hozzám expóügyben érkezet t. Engedjék meg, hogy egy levéllel kivételt tegyek, és a jegyzőkönyv - azaz az utókor - számára Győr város polgármesterének leveléből röviden idézzek: "Győr megyei jogú városi önkormányzat közgyűlése 1994. szeptember 8ai ülésén határozatban nyilvánította ki azt a véleményét, hogy a világkiállítás lemondása Győr város számára erkölcsi és anyagi hátrányokat jelent. A város az 1996. évi budapesti világkiállítás megrendezését továbbra is támogatja. A közgyűlés ezen véleményének szeretne hangot adni az Országgy űlésben a város és a megye országgyűlési képviselői révén, ezért mellékletként csatolva megküldöm önnek a közgyűlés határozatát, s egyben megkérem az Országgyűlésben a város véleményének megismertetésére." Tisztelt Ház! Ha egy héttel ezelőtt sor került vol na rám, akkor azt mondhattam volna, hogy előttem az utódom: Pozsgai Balázs képviselőtársam szólalt fel, aki a győri 1. számú választókerület egyéni képviselője. Pozsgai Balázs barátom nagyon részletesen elmondta azt, amit én is szerettem volna önökkel rövi den ismertetni: a győri Világkiállítás Alapítvány és személy szerint ő, mint ennek az alapítványnak az egyik kurátora, mit tett a világkiállításhoz kapcsolódó rendezvények szervezése érdekében. Azt hiszem, Pozsgai Balázs érzelmektől sem mentes expozéjához nem szabad sokat hozzátenni; elmondta, hogy Győr és régiója mit kívánt hasznosítani az expó kapcsán. Talán egy dologgal egészíteném ki: Pozsgai Balázs barátom azt mondta, hogy Győr várostól nem egészen kapták meg azt a támogatást, amit kívántak. Lehet, hog y ő ezt jobban tudja, mert jobban benne élt ebben a kuratóriumban; azt viszont tudom adatszerűen, hogy '92 végén az önkormányzat 10 millió forintos összeggel hozta létre az alapítványt, és '93ban ezt plusz 15 millió forinttal támogatta. Lehet, hogy ez nem egy nagy segítség, de ennyi telt a várostól. Ugyancsak tudjuk már - a Házban többször elhangzott, Szabó Iván részéről is, Pozsgai Balázs is megerősítette , hogy a világkiállítás lemondásának hírére az alapítvány más társadalmi egyesületekkel együtt egy f elmérést végzett, nem a kulturális rendezvények mennyisége tekintetében, hanem - és ezt szeretném aláhúzni - a magánvállalkozók befektetése vonatkozásában. Elhangzott a szám: 1,8 milliárd forint, de ez csak Győrre és közvetlen környékére vonatkozik. Én hoz zátenném ehhez a számhoz, hogy ezek a vállalkozók, legalábbis az írásos vélemények szerint, most kissé megkeseredtek, no nemcsak érzelmi okokból, hanem azért is, mert veszélyben látják vállalkozásaikat. Expó nélkül egyszerűen úgy gondolják, hogy ezek a fől eg idegenforgalmi vállalkozások, amelyeknek egy része kétségkívül mindenképpen életképes egy megfelelő idegenforgalom és turizmus esetén, nagyon sokuk beruházása vagy pedig a megvalósulás esetén a gazdaságosság mégis veszélybe kerül.
