Országgyűlési napló - 1994. évi őszi ülésszak
1994. október 24 (26. szám) - A választottbírósági eljárásról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Salamon László): - DR. SZIGETHY ISTVÁN (SZDSZ): - ELNÖK (dr. Salamon László):
1374 Azt hiszem, a magyar judikatúrának az egyik legnagyobb rákfenéje és nehézkessé teszi a joggyakorlatot az, hogy nálunk különböző jogszabályokból kell összeszedni és összeollózni egyegy területnek a jogi szabályozásait. (18.20) Én nem tartanám haszontalan nak, ha a választottbírósági eljárásról szóló törvény az összeférhetetlenségről rendelkezne, és legalább ebben a két esetben, két beosztással kapcsolatban kizárná azt, hogy választottbíróként közreműködhet. Szeretnék hivatkozni arra, hogy az 1911. évi I. t örvénycikk 20. §a ezt félreérthetetlenül megfogalmazta, mégpedig szó szerint a következőt: ténylegesen szolgálatot teljesítő ítélőbíró vagy ügyész választottbíróságnak sem elnöke, sem pedig tagja nem lehet. Az 1911ben elfogadott törvény évtizedekig haték onyan működött. Nekem az a véleményem, hogy annak ellenére, hogy ez egy nyolcvanéves törvény és egy nyolcvanéves gyakorlatot kívánna végül is szentesíteni, nem ártana, ha a törvényben külön szabályozást nyerne, mert ezzel a választottbíróságok tevékenységé t olyan értelemben segítenénk, hogy a kvázi laikusokból álló bíróság elnökét és tagjait nem fertőzné meg az az egyébként a másik bírósági eljárásban szükségszerűen meglévő, de a bírósági eljárásokat nehézkessé tevő gondolkodásmód, mentalitás. Erre való tek intettel kérem a törvényjavaslat előterjesztőjét, hogy módosító indítványomat támogassa. Köszönöm szépen. (Szórványos taps a jobb oldalon.) ELNÖK (dr. Salamon László) : Köszönöm. Következő felszólalónk Szigethy István, a Szabad Demokraták Szövetségéből. Meg adom a szót. DR. SZIGETHY ISTVÁN (SZDSZ) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az alkotmányügyi bizottság Pálos Miklós aggályaival egyetértett. Tehát félreértés ne essék, semmiféle elvi ellenvetésünk nem volt az általa előterjesztett módosító javaslattal szemben; hanem az alkotmányügyi bizottságnak az volt a véleménye, hogy ha már a bírósági szervezeti törvény, illetőleg az ügyészségről szóló törvény rendelkezik arról, hogy bíró, illetve ügyész kereső foglalkozást nem folytathat, akkor felesle ges ezt az általános rendelkezést az egyes jogszabályokban megismételni. A Pálos Miklós által felvetett gyakorlati példát ismertették velünk, az alkotmányügyi bizottság ezzel tisztában volt. Éppen ezért az alkotmányügyi bizottság meg kívánja tenni azokat a lépéseket, hogy ez a feltehetően jogszabályi értelmezésből adódó vitás kérdés más úton megoldódjék, amelyhez nem szükséges a jelenlegi törvény módosítása. Itt szeretnénk jelezni azonban azt is, és egyben a jelen levő igazságügyminiszter úrnak a figyelmét is fel szeretnénk erre hívni, hogy az ügyvédi törvényben is hasonló összeférhetetlenségi szabály található. Az ügyvédség tekintetében azok a kizáró okok, amelyek a bíráknál és az ügyészeknél egyértelműen fennállnak, nincsenek. Éppen ezért nagyon sürgősen az ügyvédi törvénynek a kizáró rendelkezéseit összhangba kellene hozni azzal, hogy ne jogértelmezési úton kelljen megoldani azt a kérdést, hogy ügyvédek a választottbíróságokban eljárhassanak. Egyébként visszatérve az eredeti felvetésre, nagyon fontos kérd ésre hívta fel a figyelmet Pálos Miklós, és az alkotmányügyi bizottsági vita remélhetőleg el fogja érni azt a célt, hogy az eddigi, a mostani törvény előtti helyzet és a nem kimondottan egyértelműen értelmezett jogszabályok miatt ellentmondásos helyzet meg szűnjék. Köszönöm szépen. (Szórványos taps a bal oldalon.) ELNÖK (dr. Salamon László) : Köszönöm. Tisztelt Képviselőtársaim! Az ajánlás még a megtárgyalt öt ponton kívül nyolc pontot tartalmaz, összesen tizenhárom pontból áll.
