Országgyűlési napló - 1994. évi őszi ülésszak
1994. október 24 (26. szám) - A társadalombiztosítási alapok kintlévőségeinek egyszeri rendezéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. CSEHÁK JUDIT (MSZP):
1353 volna, amelyik azt kívánta megfogalmazni, hogy mi legyen azokkal a járulékfizetőkkel, akik tisztességesen teljesítették fizetési kötelezettségeiket. (16.10) Önöknek tudniuk kell, hogy a társadalombiztosítási járulékfiz etők 40 százaléka fizeti rendszeresen, tisztességesen, tartozás nélkül a kötelezettségeit, ezért tehát nagyon fontos lett volna egy ilyen intézkedés mellett ezeket is valamilyen módon megjutalmazni, valamilyen bónuszlehetőséget az előterjesztésben megfogal mazni, hiszen ebben az esetben ez az üzenet - amit nagyon sokan kritizálnakkritizálunk - valóban nem lett volna vagy nem lenne félreérthető. Az akció harmadik része egy szigorító intézkedéscsomagot ölelt fel, amely részben a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény módosítását, részben a csődtörvény, részben az adózás rendjéről szóló törvény, részben pedig a polgári törvénykönyv módosítását ölelte volna fel, hiszen mindezekhez a rendelkezésekhez hozzá kell nyúlni, ha azt akarjuk, hogy szigorodjé k a járulékfizetési fegyelem. Negyedrészt: egy nagyon fontos eleme voltvan ennek az akciónak. A társadalombiztosítás a kormánygaranciával megkötött világbanki kölcsönt arra kívánja, akarja felhasználni, hogy legyen végre egy tisztességes, naprakész járulé kfizetési számlarendszer, amely nem kéthónapos késéssel tájékoztatja a járulékfizetőt, a munkáltatót társadalombiztosítási tartozásairól vagy társadalombiztosítási egyenlegéről, hanem azonnal tud értesítést küldeni, azonnal tud intézkedni a végrehajtásról is akkor, hogyha jelentős elmaradások vannak. Jelenleg is folyik még a vita és az egyeztetés a két biztosítási önkormányzat között, és ismereteim szerint legjobb esetben - a két önkormányzat egyetértése esetén is - jövő év második félévében van esélye anna k, hogy ez a folyószámlarendszer végre megvalósul. Itt tehát most csak a négy intézkedésből álló csomag első részét láthatják, és ez érthetően elégedetlenséget, félreértést okoz. Mit lehetett itt egyáltalán tenni? Mérlegelnünk kellett, hogy visszaadjae a kormány, visszaadjae a parlamenti bizottság a két önkormányzatnak ezt a javaslatot, és további egyeztetésre hívja fel őket, további vitákat indukálva, vagy - belátva, hogy az önkormányzatok a maguk érdekkörében nem jutnak tovább - befogadja plenáris vitá ra ezt az előterjesztést, és a parlament, a parlamenti frakció saját maga fogalmazza meg azokat a jobbító módosító indítványokat, amelyek teljessé tehetik ezt az előterjesztést. Hadd mondjak néhány szót a konkrét helyzetről, tisztelt képviselőtársaim - bár önök most, az ülés megkezdése előtt, pótlólag megkaptak egy tájékoztatót, amit szíves figyelmükbe ajánlok, és nagyon kérem, hogy olvassák át. Miről szól ez? Arról szól, hogy a társadalombiztosítás adósságai 1989 óta húszszorosára növekedtek: 1989 végén 10 milliárd volt a társadalombiztosítási alapok kintlévősége, most pedig, a nyolcadik havi zárás adatai szerint 192 milliárd forintot tesz ki. Láthatjuk, hogy az adósságok jelentős növekedése '91ben, '92ben volt. Azóta - '93ban és '94ben - valamit csökke nt ez a trend, valamit mérséklődött az adósságnövekedés üteme, ami arra mutat, hogy talán konszolidálódik a gazdaság, bizonyos járulékfizetési rend mégiscsak kezd helyreállni. Nagyon fontos a kintlévőség összetétele. A járuléktartozás a 192 milliárdból töb b mint 180. Ebből mintegy 50 milliárd forint az egyéni vállalkozók, társas vállalkozások, ügyvédek és más egyéb szabad foglalkozásúak - például előadóművészek - köréből összetevődő járuléktartozás; mintegy 106 milliárd forint a gazdálkodó szervezetek és 3 milliárd a költségvetési intézmények járuléktartozása. Nem érdektelen azt a tényt is figyelembe vennünk, hogy a kintlévőség, a tőketartozás 150 milliárd forint, mert 41 milliárd ebből a 190ből a büntetőkamat, a banki kamat és a rendbírság. A 150 milliárdo s járuléktartozás 57 százaléka tulajdonképpen olyan vállalatok, gazdálkodó szervezetek járuléktartozása, amelyek csődeljárás alatt vannak, felszámolás alatt vannak vagy egyébként is járulékfizetési megállapodást kezdeményeztek a társadalombiztosításnál. Ez ért tehát valószínűsíthető az, hogy ezeknek a tartozásoknak egy része e nélkül a moratóriumrendelet nélkül sem lesz behajtható, ezt sem tudja megszerezni a társadalombiztosítás.
