Országgyűlési napló - 1994. évi őszi ülésszak
1994. október 24 (26. szám) - Az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. VASTAGH PÁL igazságügy-miniszter:
1345 keressük a választ, ami a törvényjavas lat tényleges tartalma. Ezek a viták a jövendőben valószínűleg az alkotmányozás folyamatában lezárulnak és rendeződnek, nyilván ezzel nyugvópontra kerül majd az ügy; de hogy az ügyészség szolgálati viszonyát rendezzük és ezáltal egy régi adósságát teljesít se a magyar törvényhozás, ez úgy érzem, valamennyiünk közös érdeke. Érdeke a parlament mindkét oldalán ülő koalíciós pártoknak és ellenzéki pártoknak is. Érdeke az ügyészeknek, és nem utolsósorban érdeke az állampolgároknak. Azért, mert az igazságszolgálta tás egyik nagy szervezeti egységében, az ügyészségben az, hogy szabályozott, törvényben rendezett belső viszonyok váljanak uralkodóvá, hogy a szolgálati viszony tartalma az ügyészek számára egy kiszámítható jogi helyzetet teremtsen, ez nem egyszerűen egy s zakmai csoport érdeke vagy a kormánykoalíció érdeke, ez a jogállamiság követelménye, és valamennyi állampolgár érdeke, hiszen csak így várható el az ügyészség munkájában a stabilitás biztosítása, az, hogy kiegyensúlyozott belső viszonyok legyenek jellemzőe k az ügyészek tevékenységére. Kérem önöket, hogy a vitában, ha egyetértenek ezzel a megállapítással, ezeknek a gondolatoknak a jegyében vegyenek részt, és a törvényjavaslat vitájának kezdetekor kérem, keressük az egyetértést abban, hogy minél hamarabb és m inél gyorsabban le tudjuk zárni ezt a régóta húzódó kérdést, és ezt a sok kálváriát megjárt törvényjavaslatot nyugvópontra tudjuk juttatni. (15.30) A törvényjavaslat indokoltságát sokféle okból kiindulva el lehet végezni. Az okok között elsősorban - az elő bb elmondottakon túl - hivatkoznom kell arra, hogy az ügyészségi szolgálati viszony szabályozása tekintetében a jelenleg hatályos törvényi szabályozás nem kielégítő. Ez már önmagában is elegendő indok arra, hogy átfogó szabályozást alakítson ki az Országgy űlés. Az ügyészség olyan speciális körülmények között dolgozik, és az ügyészségi munkaviszony jellege olyan karakterisztikusan eltérő, akár a munkatörvénykönyvben szabályozott különböző munkaviszonyoktól, akár a köztisztviselői vagy a közalkalmazotti jogvi szonytól, hogy minden elemében speciális, sajátos szabályozást igényel. A magyar szabályozás az elmúlt esztendőkben megbontotta - helyesen - azt a korábban egységes felfogáson alapuló munkajogi szabályozást, amely a munka törvénykönyv primátusából kiindulv a kívánta szabályozni az abba már nehezen belesűríthető speciális munkaviszonyokat. De a munka törvénykönyve elsősorban a gazdasági szférában tevékenykedők viszonyaira tartalmaz szabályokat, a köztisztviselői törvény pedig nem veheti figyelembe azokat a sa játos vonásokat, amelyek az ügyészekre, mint a magyar igazságszolgáltatás tagjaira, egyrészt a magyar hagyományok, másrészt pedig a nemzetközi fejlődés tapasztalatait és tényeit figyelembe véve kell hogy vonatkozzanak. Ha ez a helyzet sokáig fennmarad, ige n hátrányosan érinti az ügyészségen dolgozókat, és nem segíti elő azt, hogy az ügyészség személyi állománya stabilizálódjon, nem teszi vonzóvá a pályát a fiatal kezdő szakemberek előtt. Összességében tehát: a törvényjavaslat elfogadásától, a törvény hatály balépésétől éppen ezeket a kedvező pozitív hatásokat kell várnunk. A törvényjavaslat részletesen tartalmazza az ügyészségi szolgálati viszony szabályait, keletkezésének, megszűnésének módját nemcsak az ügyészek, hanem minden más ügyészségi alkalmazott vona tkozásában is. Az ügyészségi szolgálati viszony a legfőbb ügyész esetében az Országgyűlés által meghatározott időre, hat évre történő megválasztással, a többi ügyészségi alkalmazott esetében pedig kinevezéssel létesül. A kinevezés általános szabályként hat ározatlan időre szól. A javaslat meghatározza az alkalmazás feltételeit is. Az ügyészeket vezetői munkakörbe a legfőbbügyészhelyettes kivételével a legfőbb ügyész, illetőleg a katonai főügyész nevezi ki. A javaslat megkülönbözteti a magasabb vezető állású ügyészi és a vezető állású ügyészi munkaköröket. Ebből kiindulva a javaslat - figyelembe véve az ügyészi szervezet belső sajátosságait - a pályázat kiírását a legfőbb ügyész kinevezési jogkörébe tartozó magasabb vezető állású ügyészi és a helyi vezető ügy észi munkakörökre teszi kötelezővé. Más vezetői munkaköröknél a pályázat a kiválasztásnak csupán egyik lehetséges eszköze.
