Országgyűlési napló - 1994. évi őszi ülésszak
1994. szeptember 12 (10. szám) - A Magyar Köztársaság Országgyűlésének Házszabályáról szóló országgyűlési határozati javaslat részletes vitája - DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP):
134 DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! A Független Kisgazdapárt a Házszabálytervezettel kapcsolatban arra az elhatározásra jutott, hogy a frakció nevében én terjesztem elő a frakció álláspontját, és miután mi rendkívül fontosnak tartjuk az egyéni képviselői vélemények érvényre juttatását is, ezért úgy döntöttünk, hogy a frakció álláspontjától eltérő álláspontokat pedig a képviselőtársaink egyéni indítványokban tárhatják a Ház elé. Így találkozhattak különböző előterjesztésekkel, amelyek nincsenek tökéletes szinkronban a Független Kisgazda párt frakciójának az álláspontjával, de szeretném hangsúlyozni, hogy ez nem valamiféle belső ellentét, hanem éppen a demokratikus működés következménye. És bár végül is a mi módosító indítványaink közül - tehát amelyeket a frakció nevében terjesztettem elő - most már mindösszesen 23 került a tisztelt Ház elé módosító indítványok formájában, legyen szabad jeleznem, hogy igen sok indítványt elfogadott a hatpárti egyeztető tárgyalás, és így azok beépítésre kerültek a Házszabálymódosítványokba. Mielőtt mé g a részletes vita anyagát elkezdeném taglalni, legyen szabad két rövid általánosító megjegyzést tennem. Az egyik általánosító észrevétel az, hogy a Független Kisgazdapárt valamennyi indítványát - amelyet az én nevemmel fémjelzetten adott elő a frakció - v égül is összevetette az egyéb indítványokkal, és így külön rámutathatok még arra is, hogy ott, ahol eltérés van, ott nem feltétlenül abból fakad az eltérés, hogy nem értenénk egyet bizonyos előterjesztésekkel. Gondolok itt arra, hogy felmerült a kérdés: eg yáltalán hogy ítéljük meg az államfő választásának, a parlament elnökének a helyzetét. Végül is mi ennek a részletezésébe azért nem mentünk bele, mert itt az államhatalmi ágak megoszlásának teljes spektrumához hozzá kellett volna nyúlni. Egyetlenegy dolgot hadd említsek: az Országgyűlés elnökének választásánál az az elvi álláspont, hogy a legerősebb párt adja az Országgyűlés elnökét, már a '90es választás után elfogadást nyert hatpárti konszenzus formájában. Végeredményben ez a német jogból átvett intézmén y, s miután mi a választójogból is és egyéb jogterületekről is igen sokat vettünk át a német jogból, ebből fakad az a körülmény, hogy mi végül a frakció nevében ezt a kérdést nem kívántuk érinteni. De szeretném hangsúlyozni, hogy ez nem valamiféle ellentét et takar, hanem egy elméleti megfontolást. Ami a mi módosító indítványainkat illeti: tulajdonképpen vannak technikai jellegű előterjesztések - ilyen például a jelentés 50. tétele alatt a Házszabálytervezet 36. § (5) bekezdésére vonatkozó technikai jellegű módosítványunk, amelyet egyébként az alkotmányügyi bizottság támogatott ; vannak olyan indítványaink, amelyeket úgy lehetne összesíteni, hogy ésszerűsítő indítványok - ilyenek között említhetném például a törvényjavaslat előterjesztésének idejével kapcso latos vitát, vagy ilyennek jelenthetném az interpellációs időpontot, vagy ilyennek lehetne felfogni azt az elvi jellegű vitát, hogy vajon a Ház egyötöde tehet bizonyos előterjesztéseket vagy célszerűbb lenne ezt egyegy frakciójogosítványra leszűkíteni. Ez ek adott esetben tulajdonképpen nem kardinális, hanem az ésszerűség határain belül így vagy úgy megítélhető kérdések. (17.30) Vannak olyan módosító indítványaink, amelyeket kardinálisoknak tekintünk; vannak természetesen olyanok, amelyeket nem tekintünk ka rdinálisoknak; vannak kompromisszumos javaslataink, ahol abból indultunk ki, hogy mégiscsak célszerű lenne minél gyorsabban egy új Házszabályt megalkotni - ezért a frakció engedményeket tett ; és végül vannak az alapvető ellenzéki jogosítványokat érintő é szrevételeink, ahol nyilvánvalóan nem tudunk engedni. Legyen szabad néhány módosító indítvánnyal kapcsolatos álláspontot röviden megindokolnom. Így a Független Kisgazdapárt a jelentés 55. tételével kapcsolatban a Házszabálytervezet 43. § (2) bekezdésére v onatkozóan azt javasolja, hogy ne illesse meg rögtön a szankcionálás joga a Ház elnökét, ha a Ház nem határozatképes, hanem, miután a cél az, hogy a Ház el tudja végezni a munkáját, ezért először próbálja meg a Ház elnöke a határozatképességet helyreállíta ni, és csak ha az ez irányú magatartása nem vezetne sikerre, ebben az esetben illesse meg a Ház elnökét a távol lévő képviselőkkel szemben a szankcionálás joga.
