Országgyűlési napló - 1994. évi őszi ülésszak
1994. szeptember 5 (8. szám) - A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 1990. évi LXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a Magyar Köztársas... - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - KUNCZE GÁBOR belügyminiszter:
14 A helyi önkormányzást a népszavazás kivételével a kö zvetlenül választott képviselőtestületek gyakorolják. A helyi önkormányzás folyamatossága, a testületi döntések hatékonyabb végrehajtása érdekében kivételesen indokolt, hogy a polgármester kapjon önálló önkormányzati hatáskört. Az általánossá váló közvetl en választásokon túl több rendelkezés szolgálja a polgármester szerepének megerősítését. Garanciális okokból a polgármester jogállását érintő összeférhetetlenségi szabályok most beépülnek a kétharmados törvénybe. A polgármester növekvő szerepe, önállósága ugyanakkor jogi felelősségének törvénybe foglalását, sőt sorozatos törvénysértés esetén a felelősség következményeinek érvényesítését is szükségessé teszi. Az elmúlt években egyes önkormányzatok vezetésében súlyos, helyenként látványosan is megnyilvánuló e llentéteknek lehettünk tanúi. A törvényjavaslat egyértelműbb munkamegosztást, feladat, hatáskörelosztást, felelősségi viszonyokat alakít ki az önkormányzati vezetésben. Az alpolgármestert következetesen a polgármester helyettesévé teszi. Jobb együttműköd ést, közös felelősséget kíván kialakítani a polgármester és a jegyző között egyfelől azzal, hogy a polgármester kérje és vegye figyelembe a jegyző javaslatait a hivatal irányításában, másfelől - elvi jelentőségű változtatásként - a jegyző gyakorolja a munk áltatói jogokat az önkormányzati köztisztviselők felett, de meghatározott körben ehhez meg kell szereznie a polgármester egyetértését. (16.00) Ennek következtében a jegyző az igazgatási szakmai, a polgármester az önkormányzati követelményeket, igényeket tu dja következetesebben érvényesíteni. A törvényjavaslat az Alkotmánybíróság döntéseinek tesz eleget a zárt ülésre, titkos szavazásra, helyi népszavazásra vonatkozó szabályozási javaslattal. Kiemelt jelentősége miatt is szólok a fővárosi önkormányzat újrasza bályozásáról. Az elmúlt évek egyik lényeges tapasztalata, hogy az 1990ben kialakított, külön törvénybe foglalt fővárosi önkormányzati szabályozás mármár a főváros egységét veszélyeztette, ezért a főváros önkormányzati és közigazgatási rendszere viszonyla g jelentős változtatást igényel. A javaslat azt az elvet érvényesíti, hogy a fővárosban továbbra is kétszintű önkormányzati rendszer működik. A feladatokat, hatásköröket, ennek következtében a felelősséget egyértelműen, pontosan el kell választani. Az elha tárolás, a munkamegosztás elvi alapja az, hogy a kerületi önkormányzat az egy kerületen belül megoldható feladatokat látja el, a fővárosi önkormányzat pedig a főváros egységes, hatékony működése érdekében az egy kerületet meghaladó, a főváros egészét vagy nagyobb részét érintő, a főváros országos szerepköréhez kapcsolódó, a különleges szakértelmet igénylő teendőket végzi, és ezeket a hatásköröket gyakorolja. A fővárosban tehát kétszintű önkormányzat működik. Mindegyik szint a saját feladatkörében önálló, ha tásköreit önállóan gyakorolja. A törvényjavaslat a fővárosi polgárok érdekeit tartja meghatározónak, elsődlegesnek. A fővárosi polgár egyfelől abban érdekelt, hogy a lakóhelyén, a kerületében jusson hozzá az alapszolgáltatásokhoz, másfelől viszont abban ér dekelt és joggal azt várja, hogy a magasabb szintű közszolgáltatásokról, azok fejlesztéséről a fővárosi önkormányzat gondoskodjon. A javaslat szerint a főváros hatásköre abban a mértékben és abban a körben bővül, ami biztosítja a főváros egységét, és jobba n megfelel szerepkörének. Lehetővé teszi ugyanakkor, hogy a kerületek átvállaljanak feladatokat, erről megállapodjanak a fővárossal. Tisztelt Képviselőtársaim! Az elmúlt évek vitáinak kereszttüzében a középszint állt. A középszintű igazgatás többszereplős. A megyei önkormányzat mint területi önkormányzat feladatköre bővíthető: a körzeti közszolgáltatások ellátásában, a települési érdekeken és határokon túlmutató önkormányzati ügyekben átvehet egyes dekoncentrált feladatokat. Pénzelosztó szerepe viszont nem lehet. A területfejlesztési feladatokra, különösen a területtervezés összehangolására, a térségi fejlesztésre új típusú szervezetként területfejlesztési tanácsok létrehozása indokolt, a területfejlesztésről megalkotandó külön törvény szerint. A kormány pro gramja a közigazgatási reform kiemelt részeként a dekoncentrált, közvetlen minisztériumi irányítású szervek átfogó felülvizsgálatát határozta el. Ez több ütemben történhet meg.
