Országgyűlési napló - 1994. évi őszi ülésszak
1994. szeptember 12 (10. szám) - Döntés törvényjavaslat sürgős tárgyalásáról - Döntés képviselői önálló indítványok napirendre tűzéséről - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. TÍMÁR GYÖRGY (FKGP): - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. TÍMÁR GYÖRGY (FKGP):
114 Miről van szó? Korábbiakban a bírósági döntések ellen alkotmányos lehetősége volt minden érintettnek úgynevezett törvényességi óvással fordulni az arra illetékes két közjogi méltóság felé. Az Alkotmánybíróság körülbel ül két évvel ezelőtt megsemmisítette e törvényességi óvás jogintézményét. Ugyanis lényegileg úgy minősítette, hogy alapvető emberi jogot nem korlátozhat más személy, nevezetesen a Legfelsőbb Bíróság elnökének és a legfőbb ügyésznek az a diszkrecionális jog köre, amelyet az általa megsemmisített törvény tartalmazott, és felhívta a jogalkotót, hogy olyan helyettesítő megoldást konstruáljon, amely semmi körülmények között nem korlátozza azt az alapvető emberi jogot, amelynek a lényege az, hogy aki úgy érzi, hog y alkotmányos, törvényes jogát nem tudja érvényesíteni vagy nem akceptálták azok a fórumok, amelyek egyébként illetékesek és amelyek elé ő ezt tárta, akkor az ország legmagasabb szintű és kiváló jogtudósokból álló testülete elé terjeszthesse törvényességi szempontból való legmagasabb szintű kontrollra. A jogalkotó két évvel ezelőtt, amikor megalkotta az ide vonatkozó, tehát helyettesítő megoldást, a felülvizsgálati jogintézmény titulusát adta, éppen azért, hogy megkülönböztethető legyen a korábbi jogintézm énytől. Mindannyian nagyon örültünk ennek, azonban sajnos, megítélésem szerint apró törvényalkotási hiba került a joganyagba. Méghozzá olyan jellegű, amely a megítélésem szerint mindannyiunk állampolgári jogbiztonságát.., hát, mondjuk, megkérdőjelezheti, h a a sors úgy hozza, hogy magunk saját személyünkben kerülnénk bírói döntés elé. (15.30) Mélyen Tisztelt Parlament! Két jogszabályról van szó. Az egyik a büntetőjog területén, a másik a polgári jog területén igyekszik megoldani a vázolt problémát. A bünte tőjog területén egy úgynevezett taxatív felsorolást alkalmaz a hatályos jogszabály, amikor is pontosan körülírja, hogy milyen jellegű jogsérelem esetén fordulhat az érintett állampolgár a legmagasabb szintű fórumhoz. És ezáltal érdemben az összes többi jog sérelmet kirekeszti, tisztelt parlament, akkor, amikor hazánk alkotmánya, amikor az általunk, hazánk által ratifikált nemzetközi, alapvető emberi jogokat kodifikáló törvények teljes körű jogbiztonságot írnak elő. Én most nem kívánom az önök figyelmét lekö tni az általános indoklás keretében a törvényhelyek citálásával. De kérem, hogy vegyék figyelembe az Alkotmányt, elsősorban annak 2. §át, az 57., a 70/a. és a 70/kt, amely egyértelműen alátámasztja, hogy senkit nem lehet korlátozni abban az alapvető embe ri jogában, hogy a legmagasabb szintű fórumhoz fordulhasson minden tekintetben, ha úgy érzi, hogy az ügyében eljárt alsóbb szervű bíróságok, államigazgatási szervek tévesen alkalmazták a jogot. Ez mindannyiunk érdeke, egyszerűen az állampolgári jogbiztonsá got, a törvény előtti egyenlőséget szolgálja. És ez már nem is politikum, ez csak egyszerű alapvető emberi jog. Indítványom lényege ebben a tekintetben tehát az lesz - ha önök megtisztelnek azzal a bizalommal, hogy módot adnak majd ezen indítvány részletes kifejtésére és annak részletes megtárgyalására , hogy e helyett a taxatív felsorolás helyett tegyék általánossá azt a lehetőséget, hogy a legmagasabb szintű bírói fórum foglalkozzon érdemben minden odavágó kérdéssel. A polgári jogi felülvizsgálat tekinte tében pedig az indítvány tulajdonképpen rendkívül egyszerű. Tisztelt Parlament! Alkotmányunk és az általam már előzőekben említett nemzetközi okmányok is rögzítik, kifejezik, egyértelműen leírják, hogy gazdasági egyenlőtlenség nem támasztható senki kárára jogai érvényesítése tekintetében. Márpedig akkor, amikor az általam önök elé tárt illetékszabály egy igen súlyos illetékkonzekvenciához köti ennek a garanciális fórumnak az igénybevehetőségét, akkor tulajdonképpen egy olyan, törvény előtti egyenlőtlenséget fogalmaz meg, hogy az, akinek van anyagi lehetősége, anyagi bázisa kifizetni ezt a hatalmas illetéket, 6 százalékát a peresített követelésnek, az megteheti. Aki viszont nem rendelkezik ilyennel, annál sajnos rendkívül kétséges, hogy fordulhate alkotmányo s jogai deklarálása ellenére ehhez a legmagasabb bírói fórumhoz.
