Országgyűlési napló - 1994. évi őszi ülésszak
1994. október 11 (23. szám) - A munkanélküliség enyhítéséről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. KIS ZOLTÁN (SZDSZ):
1055 mezőgazdaságban, szövetkezetben dolgozó agrármérnökök, techni kusok, szakmunkások, akiknek megszűnt a mukahelye. Valóban annak a 300 ezer munkanélkülinek egy része, akik vállalkozni szeretnének. Nem passzív módon várják, hogy majd megsegíti őket a kormányzat, és küldi a munkanélküli vagy a szociális segélyt, hanem vá llalkozni szeretnének. Ez nincs kidomborítva. Válaszolok arra is, hogy miért nem interpelláltam ebben az ügyben. Meggyőzött miniszter úr válasza, tehát azért nem interpellálhattam, mert akkor lett volna egy sima elutasító válasz, és ezzel vége. Ezek az emb erek nem ezt várják, hanem vállalkozni szeretnének, saját életükön szeretnének segíteni, és meg is van a szakképzettségük s a lehetőségük, ha a kormány biztosítaná. Nem egy miniszterhez kellett, hanem az egész kormányzathoz kell szólnom, hogy csoportosítsa át úgy az erőforrásokat, hogy ennek a közel 500 munkanélkülinek egy része vállalkozó lehessen. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzék padsoraiban.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Megkezdjük az általános vitát. Elsőnek megadom a szót dr. Kis Zoltán képviselő úrnak, SZDSZ. Őt követi Karakas János képviselő úr, MSZP. DR. KIS ZOLTÁN (SZDSZ) : Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A Gyimóthy Géza képviselő úr által előterjesztett országgyűlési határozati javaslat igen nemes célt szolgál. Segíteni akar a bajba jutottakon, segíteni akar azoknak, akik még jogos igénnyel is rendelkeznek, egy visszaigazolást, egy ígérvényt kaptak, s egy szempontrendszert akar érvényesíteni. Pontosan arra törekszik ebben az országgyűlési határozatban, mint amit annak idején, a törvény eredeti tárgyalásakor valamikor tavaly ősszel a költségvetéssel együtt az ellenzéki padsorokból, fölhíva a figyelmet, szorgalmaztunk: azt mondtuk, hogy törvényi szinten írjuk le, hogy egy ilyen alap, amely akkor, már a tervezet sze rint is 7 milliárddal indított, azután 11,5 lett a vége, mire a kifizetések befejeződtek, bizony olyan rendszertani szempontokat kell hogy figyelembe vegyen, amely a pénzügyi keretet és a jelentkező igényeket egyaránt preferálni fogja. Ezzel szemben a korm ányzat akkor úgy döntött, - nyilván választások közeledtek, tehát nem tudhatta még az akkori kormányzat, milyen szempontokat kell esetleg előtérbe helyezni, s esetleg milyen szempontokat mellőzni, ezért ugyan szóbeli garanciát adott rá , hogy majd egy kor mányrendelettel, de legalább egy miniszteri rendelettel szabályozni fogják a részleteket, ami sajnos nagyon felemásra sikerült. Magyarul: nem volt benne semmi olyan, ami garanciát jelentett volna az állami pénzeszközök legalább ellenőrizhető fölhasználásár a, a 10 millió - tehát valamennyi - adófizető polgár pénzének a felhasználására, kedves képviselő úr. Akkor nagyon örültünk volna, ha a Szabad Demokraták Szövetségének álláspontjához a kisgazdapárt csatlakozott volna. Nem csatlakozott. Akkor nem kérték a t örvényi szabályozását a kifizetés módjának, rendszerének és a szempontjainak. Nem kérték, egyedül mi kértük, erre határozottan emlékszem, egyébként a jegyzőkönyvekben vissza lehet keresni. De ne a múlttal foglalkozzunk! Bekövetkezett egy olyan felemás hely zet, hogy 11,5 milliárd forint elköltésre került. Sajnos a géppark állománya ezzel arányosan nem javult, a beruházási kedv nem lendült föl, mert bizony voltak visszaélések, erre miniszter úr is utalt. Szeptember 14én indult a vizsgálat, november 30áig be kell hogy számoljanak. Mind a 19 megyére ki kívánjuk terjeszteni ezt a vizsgálatot. Most 3 megyében megy, GyőrSopron megyében, Pest megyében és JászNagykunSzolnok megyében. A többi megye folyamatosan kapcsolódik be. Ez nem fogja megoldani a gondjainkat , de valami pénzfedezetet talán biztosít. Ehhez a kisgazdapárt ez irányú felajánlását köszönettel vesszük, és természetesen az együttműködés reményében fogunk dolgozni. Hogy a munkanélkülieket kiemelem egy ilyen országgyűlési határozatból, s azt mondom, a már elfogadott feladatokból előnyben részesítsem, azon túl, hogy szociálpolitikailag valóban hasznos,
