Országgyűlési napló - 1994. évi őszi ülésszak
1994. október 11 (23. szám) - A helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló 1992. évi LXXXIX. számú törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása és lezárása - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DEMETER ERVIN (MDF): - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. CSEHÁK JUDIT (MSZP): - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. CSEHÁK JUDIT (MSZP):
1047 elhúzódik a beruházás, mert lassan fejeződik be; mert a költségek növekednek, mert a szükséges működési költségek eg yre drágábbakká válnak. Sőt, ad absurdum, feleslegessé vagy ésszerűtlenné válik négyöt vagy hat évvel később a korábban megkezdett beruházás. Sok a befejezetlen beruházás, éppen a rendszer következtében. A szakmai célok, a regionális összehangoltság hiány zik. Nem sikerült a regionális különbségeket kiegyenlíteni. Ennek élő példája az, hogy négy éven át, például Borsodban, kórházrekonstrukcióra ezen támogatási rendszerben egyetlen fillért nem sikerült biztosítani akkor, amikor egyébként jelentős, több mint tizmilliárdos pénzeszköz került felosztásra. Tisztázatlan volt a célok meghatározása. A kiadott kormányrendelet sem tisztázza tételesen, hogy hogyan kell érteni a kórházrekonstrukciót, hogy a műszerberuházás esetében mit kell pontosan tekintetbe venni. É s ez nagyon sok esetben nehézséget jelentett az önkormányzatok számára. Rendkívül bürokratikus volt az előkészítés, a kormányrendelet alkalmazása igen nehézkes, és tulajdonképpen a pénzekhez való hozzájutás csak év végén dőlt el, annak a lehetősége csak év végére tisztázódott. Ezért bizonytalanná vált ezen források felhasználása. Ugyancsak ez a vizsgálat állapítja meg, hogy a szűkös források ellenére 1993ban 11 milliárd forintot nem használtak el; 11 milliárd forint maradt felhasználatlanul - abból a 32 mi lliárdból, ami rendelkezésre állt. Kérdezem tehát én: nem kellett akkor ezt az elosztási rendszert módosítani? (12.10) Nekem az a véleményem, hogy igen. Mert ha csak 32 milliárdja van az országnak, akkor nem maradhat felhasználatlanul 11 milliárd forint. T ulajdonképpen külön bája van annak a vizsgálati megállapításnak, amit az egészségügyi fejlesztésekről ír a vizsgálat. Miután ez rövid, ezt engedjék meg mégis, hogy ideemeljem. A minisztériumok közötti egyeztetések nem elsősorban szakmai szempontú kérdésekr e irányultak, hanem az igények és a lehetőségek közelítésére. A szakmai szempontok érvényesítése háttérbe szorult. Nem játszott megfelelő szerepet az igények felülvizsgálatában, hogy a központi támogatással megvalósítandó létesítmény és fejlesztés működtet éséről az önkormányzat képese gondoskodni. Az 1992. évi LXXXIX. törvény 20. §a ugyan előírja, hogy egészségügyi beruházás esetén a működtetéséről az önkormányzat a társadalombiztosítással közösen gondoskodik, valamint hogy közös beruházással megvalósítot t létesítmény működtetéséről a felek megállapodnak. A törvény végrehajtására kiadott 46/'93. III. 17ei kormányrendelet az igénybejelentés tartalmi követelményeként az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság nyilatkozatát írta elő a működtetés finansz írozásának vállalásáról. A fenti jogszabályok a társadalombiztosítási önkormányzati választások előtt keletkeztek, így az új típusú finanszírozási rendszer miatt az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság, ma Egészségbiztosítási Önkormányzat csak rész ben és feltételekkel vállalta az egyes fejlesztések költségtöbbleteit. A kialakult helyzetre tekintettel a Belügyminisztérium önkormányzati gazdasági főosztálya felhívta az önkormányzatok figyelmét, hogy az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság, ny ilatkozat hiányában a képviselőtestület, az önkormányzat saját forrása terhére is vállalhatja a működési többletterheket. A felhívás eredményeként, és tessenek figyelni képviselőtársaim, az önkormányzatok többsége biztosította a Belügyminisztériumot a fel merülő többletköltségek vállalásáról. Én magam csak megjegyzem, hogy ennek feltételeit természetesen senki nem vizsgálta. Ezek között néhány önkormányzat sajátos megoldást választott, nyilatkozatot csatolt az igényléshez, mely szerint a megvalósítani kíván t beruházás vagy rekonstrukció működési többletigénnyel nem jár. Így tehát olyan egészségügyi beruházások valósultak meg, amelyek igenis járnak működési többletköltséggel, amelyek később fognak befejeződni, és amelyekre nincs forrása az egészségpénztárnak, hogy ezeket a kórházakat finanszírozza. Meg kell nézni, néhány újságban is megjelent, helyi önkormányzat által megvalósított kórházrekonstrukciót, amelyek ott fognak állni üresen, amelyeket évekig nem fog tudni működtetni, valamennyiünk felháborodására, a z egészségpénztár, mert ezeket a feltételeket nem tisztázták korábban. Ezért kívántam szólni, hogy ezek a feltételek is rendeződjenek.
